2017. augusztus 18.

 
Hétvégi tűnődések
"Keresztény ember csak Krisztusban vethet alapot..."
"Mindaz, aki hallgatja tanításomat és tettekre is váltja,
hasonlít a bölcs emberhez, aki házát sziklára építette." (Mt 7,24)
 

A közismert evangéliumi példázatban a balga ember homokra építette házát, amit az első vihar "rendesen" romba is döntött, hiszen az alap nélküli épület alól könnyen kimosta a homokot. A bölcs viszont kemény sziklaalapra építkezett, így a legnagyobb ár és vihar után is teljesen épségben maradt a háza. (Vö.: Mt 7,24-27)
Olyan korban élünk, amikor közvélekedésben a morális győzelem csak keveseket érdekel, ha nem társul hozzá anyagiakban mérhető diadal. Pedig kellenek az önzetlen, tiszta hősök és bajnokok. A világbajnokság idején feszülten nézzük a televízió képernyőjét, figyeljük a sporteseményekről szóló híradásokat. Együtt izgulunk a nemzeti színeket képviselő versenyzőkért; velük együtt könnyezzük a Himnusz hangjait, amikor sok-sok erőfeszítés, küzdelem után magyar bajnok állhat a dobogó felső fokára. Vajon eljutnának-e eddig, ha életükben csupán a praktikumot tartanák szem előtt, ha csupán arra koncentrálnának, ami anyagilag is "megéri"? A következetes lemondás és áldozatvállalás egy nagyobb cél érdekében - csak ez képes értelmet adni bármifajta küzdelemnek...
Szükségünk van a "hétköznapi bajnokokra" is, akik Szent István szellemiségében a mindennapi életben állják meg hősiesen a helyüket, ott ahol teljesítményükért nem jár érem.  Igen, mert az élet több mint az anyagi javak hajszolása. A praktikus pedig nem mindig azonos az erkölcsössel. Marad a küzdelem, ha az ember így marad tiszta: tisztességes és becsületes...
A békét szerző, nemzeteket egyesítő nagy király népe szenved, súlyos átokként nehezedik rá istentelensége, s közben a széthúzás férge emészti. "Hol vagy István király? Téged magyar kíván! Gyászos öltözetben te előtted sírván" - sóhajt a több száz éves templomi népének.
A magunk módján mindannyian építkezünk. Otthonunk fizikai értelemben vett megteremtésén túl sorsunkat, életünket, jellemünket is építjük. E téren is igaz, könnyebb s látványosabb homokra építeni. Aztán a tragédiák, életünk nem várt szomorú eseményei magukkal sodornak mindent, tákolmányunk könyörtelenül omlik össze.
Keresztény ember csak Krisztusban vethet alapot, különben bizonytalanná, értelmetlenné válik minden. A balga homokra épít, a bölcs kemény sziklalapra - ismerjük, melyiknek mi lesz a sorsa...