2017. október 06.

 
Hétvégi tűnődések
"Nem ezért szólíttattunk létbe!"
"Üdvözlégy, kegyelemmel teljes!" (Lk 1,28)
 

A legszebb időszaka köszöntött ránk az ősznek. A párás reggelek után aranyló-vöröslő lombokat fürdetnek meleg fényben a déli napsugarak. A víg kedélyű szüret ideje ez, mikor sajtolóba, ládába, hűs pincébe kerül a megédesült, érett gyümölcs...
Harmónia - ez jut eszünkbe, ha az őszi napsütésben erdőt, mezőt, réteket járva szétnézünk magunk körül és rácsodálkozunk a gyönyörű októberi színkavalkádra. A mögöttünk hagyott hét bővelkedett a szép és felemelő ünnepekben, emléknapokban. Szerdán végtelen derűvel és szent alázattal, egyszerűséggel egyenesen Umbria szép vidékéről toppant elénk Assisi nagy szentje. S mintha csak a nemzeti tragédiá(i)nk ütötte sebeket akarná gyógyítani Magyarok Nagyasszonya, részvéttel, szeretettel hajol le hozzánk. Kezünkbe adja boldogulásunk, üdvösségünk eszközét is, amikor, mint a Rózsafüzér Királynője teríti ránk égszínkék palástját.
"Üdvözlégy, kegyelemmel teljes" - köszöntötte az angyal Máriát, de Szent István óta, évszázadokon át így szólította meg a magyar is égi "fejedelemasszonyát". Ahogyan régen, ma is magyarok Nagyasszonyának hite, példája és pártfogása jelenti számunkra a boldogabb jövőt. Nemzeti tragédiánk azonban, hogy erősen megfogyatkozott a hitünk. Nem hiszünk! Sem egymásban, sem magunkban, de legfőképpen nem hiszünk Istenben. Egy sarkaiból kiforgatott, "felvilágosult" világban vagyunk kénytelenek élni, mely módszeresen igyekszik megölni mindazt, amit Mária képvisel.
Előbb-utóbb szükségszerűen fog rádöbbeni az ember, hogy meg kell állnia azon az úton, melyen elindult, ugyanis sehova nem vezet, illetve a totális pusztulásba visz - ez viszont értelmetlenné tenné egész földi létezésünket. Nem ezért szólíttattunk létbe!
Október szentjei a teremtett világ szépségére, egy emberibb élet lehetőségére hívják fel a figyelmünket, miközben töretlenül közvetítik felénk a jézusi tanítást és az irgalmas Isten meghívását. Égi Királynőnk nem szűnő szeretettel tekint le ránk és jár közben értünk. Ahogy a teremtett világ őszi harmóniája békés nyugalommal ajándékozza meg az embert, úgy kíván elvezetni bennünket is egy kegyelemmel teljes(ebb), szebb jövő felé...