2017. október 20.

 
Hétvégi tűnődések
"a kereszténység ... következetes és világos életforma."
"Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, Istennek pedig, ami az Istené." (Mt 22,21)
 

"Szabad-e adót fizetni a császárnak?" - fordultak az ügyeletes "megmondók" és "igazságosztók" Jézushoz. A maguk szemszögéből tökéletes tervet eszeltek ki, hiszen ha igent mond, a jeruzsálemi főpapsággal gyűlik meg a baja, viszont ha nemet, akkor a helytartóságon jelentik fel, mint aki lázít a császári adófizetés ellen. De Jézus átlátott álnokságukon. "Mutassátok az adópénzt!" - szólította fel őket. Azok kezébe adtak egy dénárt. "Kinek a képe és felirata ez?" "A császáré" - felelték. Erre ezt mondta nekik: "Adjátok meg tehát a császárnak, ami a császáré, Istennek pedig, ami az Istené." Ilyen válaszra nem számítottak. Annyira meglepődtek, hogy szó nélkül otthagyták. (Vö.: Mt 22,15-22) A provokáció nyilván arra irányult, hogy Jézus valamelyik fél mellett, illetve ellen foglaljon állást: válassza külön az isteni és az emberi világot. Méltatlan lett volna Jézushoz, ha egyik vagy másik csoport pártjára áll, hiszen ő messze fölötte áll minden emberi hatalomnak, érdeknek. Tanítása nem pártérdekeket szolgál, hanem a jobb sorsra érdemes ember üdvösségét szeretné elősegíteni. Mindenkitől és mindenkor tisztességes helytállást követelt és követel.
Ma is sokan szeretnék a vallást, illetve a kereszténységet a templomok falai közé zárni. Bizonygatják, a vallás magánügy. Mintha azt mondanák, nem lehet az ember egyszerre vallási normák és társadalmi előírások, törvények alanya. (Vö.: Az egyház - ami egyenlő a hívő, keresztény emberek közösségével - ne szóljon bele társadalmi, politikai kérdésekbe: fogja be a száját...)
Az evangéliumok tanúsága szerint Jézus sem akarta kivezetni a világból követőit, éppen ellenkezőleg, azt kívánta, hogy a mindennapokban éljék meg hitüket. Annál is inkább, mert a kereszténység, nem hétvégi időtöltés, hanem (lehetőség szerint) következetes és világos életforma. Bár a történelem során sokszor üldözték Krisztus követőit (tulajdonképpen ez ma sincsen másként), ahol azonban szabadon gyakorolhatták hitüket, jótékonyan megváltozott a közgondolkodás és az élet. Hiteles, jó keresztényekre nemcsak az egyháznak, de a hazának is égető szüksége van...