2018. január 05.

 
Hétvégi tűnődések
Ne úgy éljünk, mint akiknek nincsen reményük!
"És lám, a csillag, melyet napkeleten láttak,
előttük haladt,
amíg végre meg nem állt a hely fölött, ahol a gyermek volt.
" (Mt 2,9)
 

A csillag mindig előttünk halad, s hogy gyakran mégis eltévesztjük, annak kizárólag az az oka, hogy nem tekintünk föl rá. Pedig ez a csillag - miközben lépteinknek irányt mutat - újra és újra vissza akar vezetni bennünket a jászolos Gyermekhez.
Sokszor kényelemből, lustaságból belesüppedünk a semmittevő közömbösség kényelmes foteljébe. Ha olykor felhős az éjszakai égbolt, csalódottan horgasztjuk le fejünket, s egy ideig nem is kémleljük az eget...
Gondoljuk csak el, ha a napkeleti Háromkirályok elcsüggednek az első felhős éjszakán és többé nem kutatják a csillagot, bizonyára sohasem értek volna célba. Viszontagságos útjukon egyetlen bizodalmuk a fényes üstökös volt, erre alapozták hosszú vándorlásukat.
Úton vagyunk mi is. Bár most még nem tudjuk, mit is tartogat a kétezertizennyolcadik "kilométerkővel" jelzett útszakasz. Mindenesetre bizakodjunk: talán kevesebb lesz a sötét, viharos felhő, így aztán majd a csillagot sem tévesztjük szem elől.
Miközben vándorolunk örök sorsunk felé, lelkünket újra és újra meg kell fürösztenünk a jászolos örömben. Enélkül ugyanis vándorlásunk kényszermeneteléssé alacsonyul. Ne úgy éljünk, mint akiknek nincsen reményük! Istenünk sohasem hagy magunkra, hisz a leggörbébb életutakkal is képes egyenesen "írni". Karácsony után, év elején a Háromkirályokkal üzen. Csillag mindig van az égen, csak innét lentről nem mindig látszik. Viszont, ha szikrája a szívünkben van, a csillagtalan éjszakákon elég ráhagyatkozni. Mert a kilátástalanság sötét éjszakáján egy parányi csillag pislákoló fénye is lehet jel, mellyel reménység fészkeli magát az ember szívébe. S ahogy csitulnak lelkünk viharai, úgy ragyog egyre fényesebben. S ha mer hinni, bízni benne, útjelzője lehet, aminek fényében élete értelmére lelhet a kereső.
Így év elején, mit is kívánhatna magának az ember? Csak annyira legyen fölöttünk mindig tiszta az égbolt, hogy megláthassuk és szem elől ne tévesszük a csillagot, mely üdvösségünk útján vezet...