2018. január 12.

 
Hétvégi tűnődések
Fájdalmasan hiányzik életünkből... a megtalálás öröme...
"...és elvitte Jézushoz." (Jn 1,42)
 

Keresztelő Szent János Jordán-parti tanúságtétele másokban is hitet ébresztett. Kemény szavú, hiteles ember volt. Amikor először pillantotta meg Jézust, elég volt ujjával rámutatnia és kijelentenie: "Nézzétek, az Isten Báránya", tanítványai közül ketten azonnal a Mester nyomába szegődtek. Ez a kezdeti bizalom inkább János szavainak, semmint Jézusnak szólt. Suta volt a kérdés is, amivel Jézust megszólították ("Mester, hol laksz?"). De lassan megsejtettek valamit és aznap nála maradtak. Aztán hazatérve egyikük, András, testvéréhez, Péterhez fordult és örömmel újságolta: "Megtaláltuk a Messiást!" Az nem kérdezett többet, meggyőzte testvére őszinte öröme és együtt indultak Jézushoz. Ők lettek az első apostolok. (Vö.: Jn 1,35-42)
Lám, milyen könnyen terjedt a hit. A bizonyosság milyen egyszerűen fészkelte be magát az emberi szívbe, ha azt hiteles emberek ajka közvetítette. Ma vajon mennyivel lehetne hatékonyabb a szó, az üzenet, hiszen a technika hihetetlenül megkönnyítette a verbális kommunikációt. Mégsem tapasztaljuk ezt a nagy áttörést. Mert mire eljutottunk erre a szintre, bizonyosságunkat kikezdte a kétség, hirtelen minden esetlegessé vált körülöttünk, eltorzult (mert eltorzították) a valóság. Eltűnt az az ősbizalom, ami még a gyermekeknél meglelhető: szavak nélkül is megérzik, hogy szeretik vagy nem szeretik őket. Az ember által felépített rendszerek kiszolgáltatottjai lettünk...
Mi vajon tudnánk-e olyan meggyőző erővel tanúságot tenni belső bizonyosságunkról, amint azt tette Keresztelő János vagy éppen András, az első apostol? Egyáltalán van-e hitelünk mások előtt? Fájdalmasan hiányzik életünkből a rátalálás, a megtalálás öröme...
Az igazán őszinte öröm sajátossága, hogy képes másokat is magával ragadni. Életünk sikere, boldogsága döntően attól függ, hogy a családi életben, a barátságban, szűkebb és tágabb környezetünkben megtaláljuk-e azokat a társakat, akik képesek őszintén nekünk ajándékozni szívük szeretetét. A hívő ember életében ezeket a találkozásokat megkoronázza Isten keresése és megtalálása. S ennek az Istenre találásnak a hiteles megélése képes másokat is a krisztusi szeretet vonzásába vezetni...