2018. április 06.

 
Hétvégi tűnődések
... a legszebb győzelem az önmagunk felett aratott diadal...
"Békesség nektek!" (Jn 20,20)
 

Képzeljük csak el, ha valaki szorult helyzetünket kihasználva, visszaélne pillanatnyi fölényével és vélt vagy valós sérelmei miatt kegyetlenül megalázna bennünket, majd esetleg később fordulna a helyzet - vajon hogyan reagálnánk ekkor? Gyaníthatóan megkísértene bennünket a bosszú gondolata és valószínűleg többen meg sem állnának a gondolat szintjén...
A harag és a bosszú rossz tanácsadó - halljuk gyakran. Ennek ellenére azt látjuk, hogy szerte a világban az erősebb, illetve erőszakosabb joga érvényesül. De a történelem arra is bőséggel szolgáltat példákat, amikor a tényleges többség félelemből vagy a rosszul értelemzett tolerancia miatt engedett, sőt behódolt az erőszakosabbnak és ezzel könyörtelenül az önfeladás útjára lépett. Ez a magatartás sokak szerint lehet emberi, de semmi esetre sem isteni. Ezért aztán egyetlen vallás sem hivatkozhat erre, ha ugyanis így tenne, azzal igazolná, hogy nem Istentől származik...
Feltámadását követően Jézus, túl minden megaláztatáson, kínzáson és a gyötrelmes halálon, (túl)erejének és isteni mindenhatóságának teljében nem a fegyverbe szólító reváns vágyával jelenik meg tanítványai között, hanem a békesség felszabadító üzenetével, a kiengesztelődött szív szeretetével (Jn 20,19-23).
Lehet, evilági logikával nézve értelmetlen gyűlöletre szeretettel, erőszakra szelídséggel, háborúra békével válaszolni, de gondoljuk csak meg, valakinek egyszer engedni kell, meg kell törnie a gyűlölet és a bosszúvágy "körbe tartozásának" ördögi körét. (Ugyanakkor jó, ha tudjuk, Isten nem kíván öngyilkos helyzetekbe taszítani bennünket, ezért mindig kötelesek vagyunk megvédeni hitünket, életünket a ránk bízottak tekintetében is.) Sohasem szabad elfelednünk, hogy addig nem tudunk előbbre lépni a megértés, a békesség útján, amíg csak szemernyi harag is van a szívünkben. Hogy ezt elkerülhessük, elsőként le kell győzni kicsinyes önmagunkat, ledönteni előítéleteink, rossz beidegződéseink korlátait.
Mert a legszebb győzelem az önmagunk felett aratott diadal lesz, s ez jogosít majd fel bennünket, hogy megtegyük az első lépést a kiengesztelődés útján...