2018. május 18.

 
Hétvégi tűnődések
Alakít bennünket Lelkével az Úr...
"Vegyétek a Szentlelket!" (Jn 20,23)
 

Simogató meleg szélben hajladoznak a fodros szirmaikra feslett illatos, nagy pünkösdirózsa-fejek. Nemrég még kemény zöld gömböcskék ültek a bokrokon, aztán egyszer csak a burok meghasadt, a napsugarak pedig előcsalogatták a fehér, piros, lila sziromleveleket. S így egyik napról a másikra, szemünk előtt történt meg a csoda...
Az Apostolok Cselekedeteinek könyvében Márk evangélista részletesen leírja a Lélek kiáradásának kísérőjeleit: a várakozás helyszínét betöltő heves szélvész, a szétoszló és leereszkedő tüzes nyelvek, a nyelveken szólás adománya. A különleges jelenségek mögött, a tanítványok értelmében, szívében-lelkében történt meg az igazi átalakulás és Péter apostol beszéde nyomán, több mint háromezren kérték a keresztséget és született meg Isten népének, Krisztus követőinek közössége: az Egyház (Vö.: ApCsel 2,1-47). Az első pünkösd alkalmával a Szentlélekisten tanúskodott az induló Egyház mellett, azóta pedig erejéből az egyház szüntelen tanúskodik (hol jól, hol kevésbé jól) Isten irgalmas szeretetéről és Krisztus örömhíréről...
Gyakran kínlódunk az értetlenség miatt - vagy bennünket nem értenek, vagy mi nem értünk meg másokat. Ez a jelenség végig hullámzik egész társadalmunkon. Hasonlóan nem tudjuk egymást megszólítani sem, mintha nem egy nyelvet beszélnénk országhatárokon - néha családon - belül sem. Mást mondunk, mint amit gondolunk, mint amit a szívünkben érzünk...
Életünk zsákutcának tűnő, esetleg görbe útjaival (is) sorsunkat és történelmünket írja a kegyes Isten. S ez meglehet, nem mindig a kedvünkre való. De vajon akarták-e, tudták-e azok a galileai halászemberek, amikor hálóik mellől elszólította őket az Úr, hogy mit kell végezniük? Megértették-e, mit jelent: "Én emberhalászokká teszlek titeket"? (Mt 4,19) Képesek lettek volna-e akkor feláldozni életüket? Valószínűleg nem. Viszont pünkösd után már egyikük sem akart "kibújni" a hivatás igája alól, jóllehet korábban szinte valamennyien a Genezáreti-tó békés víztükrén képzelték el az életüket. Micsoda átalakulás...
Alakít bennünket Lelkével az Úr, felkészít, hogy megtalálhassuk rendelt helyünket a világban. A pünkösdi kegyelemmel talán mi is megérthetjük egymást, megláthatjuk a lényeget, s ajkunkon újra szívünkből fakadóan őszinte lehet a szó. Adja Isten, hogy ébredjen bennünk is olyan elszántság és hit, mely ismét képes lesz megváltoztatni a világot...