2018. augusztus 24.

 
Hétvégi tűnődések
... nem lehet egyszerre jobbra is meg balra is elindulni...
"Kemény beszéd ez! Ki fogadhatja el?" (Jn 6,60)

Mindenkinek a kedvében járni képtelenség, azonban feleslegesen nézeteltérésekbe bocsátkozni sem kell senkivel - szól a mindenképpen megfontolandó bölcselet. Szerencsés mindenkor arra összpontosítani, ami minél szélesebb közösségbe fog másokkal. Azonban a kompromisszumoknak is van végső határa. Elérkezik a pillanat, amikor az egyik útra határozott nem-et, ugyanakkor a másikra kemény igen-t kell mondani, ha nem akarunk az elvtelen, langyos nihilizmusban feloldódni. Ugyanis nem lehet egyszerre jobbra is meg balra is elindulni...
Vannak kérdések, melyek sohasem lehetnek alku tárgyai. Vagy elfogadja, vagy elutasítja őket az ember. Jézus népszerűsége is csak addig volt töretlen, amíg nem késztette állásfoglalásra követőit. Amint követelményeket támasztott velük szemben, többen közülük rögtön elhagyták. Sértette fülüket a kritika. A "kemény beszédet" képtelenek voltak elfogadni.
Kezdetben csak kevesen voltak azok, akik megsejtettek valamit az igazi szándékból, mégis őket igazolta a történelem. Ezer évvel később ezt ismerte fel Szent István királyunk is. A kereszténységben látta meg azokat a maradandó elveket, melyekre érdemes országot, államot építeni. Ezt szolgálták kemény, de következetes törvényei. Ha valaki fennakadt az igazságszolgáltatás hálóján, nem hivatkozhatott arra, hogy nem ismeri a jogszabályt, vagy esetleg másként gondolkodik.
A krisztusi ember nem szűklátókörű: képes nagyobb távlatokban gondolkodni, tervezni. - Az elveiben (is) földhözragadt ember viszont máról holnapra él. Nem foglalkozik a múlttal, de az utána következő generáció, sőt, kortársai sem nagyon érdeklik. Az "egyszer élünk..." jelszó alatt gátlástalanul rombolja maga körül a világot és "valósítja meg önmagát".
- Aki igazán tisztességes, képes helytállni bármilyen sanyarúan alakul is földi sorsa, pillanatnyi előnyökért nem adja oda becsületét, üdvösségét.
"Csak nem akartok ti is elmenni?" - teszi fel a kérdést tanítványainak Jézus, amikor többen hátat fordítanak neki. Valamennyiük nevében Péter válaszol: "Uram, kihez menjünk? Neked örök életet adó igéid vannak." (Jn 6,66-69) Érdemes hát kitartanunk meggyőződésünk mellett akkor is, ha néha keménynek tűnnek az evangéliumi mondatok. Nem szabad"felpuhítani" az örökérvényű igazságokat! Fogadjuk el, s tartsunk ki hitünkben, hogy megtartassunk minden időben...