2018. december 21.

 
Hétvégi tűnődések
... a hitnek nem a fogyasztás a fokmérője.
"Boldog vagy, mert hitted, hogy beteljesedik mindaz, amit az Úr mondott neked." (Lk 1,45)

Hívség és kétség erőterében zajlik életünk. Hiszünk - mondja sokszor a szánk, de életünk egy-egy fordulópontja előtt mégis a bizonytalanság fészkeli magát a szívünkbe. Ezért lehet törékeny a boldogság is. Nemritkán éppen a kapujában fordulunk vissza, mert ismét diadalt ül rajtunk saját kicsinyhitűségünk. Már annyiszor becsaptak bennünket, hogy hinni sem merünk...
Az áldott állapotban lévő Mária meglátogatta idős rokonát, Erzsébetet, aki ugyancsak gyermeket várt. Az idős asszony Mária elé sietett és üdvözölte: "Áldottabb vagy te minden asszonynál és áldott a te méhednek gyümölcse! Hogyan lehet az, hogy Uram anyja jön hozzám? Amint fölhangzott fülemben köszöntésed szava, örömtől repesett a magzat méhemben. Boldog vagy, mert hitted, hogy beteljesedik mindaz, amit az Úr mondott neked." (Vö.: Lk 1,39-45)
"Ne féljetek, legyetek erősek, és meglátjátok az Úr segítségét..." - hangzott a bíztatás az ószövetségi időkben (Kiv 14,13). Ez a remény tartotta meg Jézus anyját, Máriát is, pedig az angyali üdvözlet eseménye után gyökeresen megváltozott az élete: földi értelemben sokkal nehezebb lett. (Nem volt egyszerű megértetni helyzetét a vőlegényével és családjával.)
Rábízta magát az isteni Gondviselésre, erősen hitte, hogy aki terhet rakott vállára, az erőt is ad annak hordozásához. - Ez a bizalom kísérte a betlehemi, majd később a golgotai úton. Bár tőrök fúródtak anyai szívébe, mégsem veszítette el hitét. - De hite nemcsak megtartotta, hanem boldogította is. Az Istenre hagyatkozás őszinte öröme töltött el. Ezt látta meg a szíve alatt magzatát hordozó édesanyában az idős rokon, Erzsébet is.
Adventi koszorúnk negyedik gyertyája az Istenszülő alakját állítja elénk. Mert lehet boldog az ember különösebb anyagi javak nélkül is, mert a hitnek nem a fogyasztás a fokmérője. Hit nélkül viszont sivár és boldogtalan marad az életünk és az ünnepünk. Az előttünk álló néhány napot inkább fordítsuk bensőnk gazdagítására, próbáljuk megélni hitünket - bár nem könnyű a hétköznapi viharok között -, mert valójában ezen múlik boldogságunk. S hogy másokat is boldogíthassunk, elsőként nekünk kell eljutnunk a lelki boldogsághoz. Adventi utunk vége felé legyen ebben példaképünk és közbenjárónk Jézus anyja, Mária...