2014. július 27.: Kovács József mihályi újmisés a búcsúünnep estéjén

 

"Elfelejtem, ami mögöttem van, és
nekilendülök annak, ami előttem van..."
(Fil 3,13-14)

Szent Anna plébániatemplomunk búcsúünnepén 2014. július 27-én 19 órai kezdettel Kovács József mihályi újmisés mutatott be szentmisét.
A szentmise elején Radó Tamás házigazda plébános köszöntötte az újmisést:
Szeretettel köszöntelek a Szent Anna Egyházközség nevében, a búcsúi nap alkalmával, hogy eljöttél az újmisés szentmisét bemutatni és áldásban részesíteni a híveket. Hálát adunk a Jóistennek, hogy nem csak itt, a mi oltárunknál szolgáltál és most bemutatod a szentmise áldozatot. Imádkozzunk azért, hogy minél tovább légy Isten hűségében, szeretetében, a papságot a legnagyobb örömben és boldogságban tudd megélni. Köszönöm a Kedves Testvéreknek, hogy az ünnepi alkalommal ma is eljöttek az estére. Nagyon szeretnek téged. Mindez kifejezi egyrészt az irántad való tiszteletet és szeretetet, másrészt pedig mindannyiunk kötelességét, felelősségét védőszentünk, Szent Anna felé. Az ő oltalmára, segítségére egyházközségünk és városunk is rászorul. Isten hozott és az Isten éltessen.
Az újmisés válaszköszönetében így fogalmazott:
Tisztelettel és szeretettel köszöntöm a kedves kapuvári híveket. Nagy örömmel érkeztem hozzátok. Köszönöm Tamás atyának a kedves köszöntő szavait. Valóban sokszor megfordultam ebben a templomban és ennél az oltárnál. Most felszentelt papként állhatok itt, hogy veletek együtt, búcsútok napján ezt a szentmisét bemutathassam. Búcsúi szentmise a mai alkalom. Búcsú annyit jelent, mint búcsúzni eddigi életünktől. Azért kell naponta, vagy legalább bizonyos időszakonként ezt megtenni a földi zarándokútját járó embernek, hogy valóban levetve a régi embert, Krisztusban megújulhasson. Ezért imádkozunk közösen ebben a szentmise áldozatban, és kérjük templomunk és városunk patrónusát Szent Anna asszonyt, hogy járjon közben értünk unokájánál, Jézus Krisztusnál.
Prédikációjában folytatta a szentmise bevezetőjében elmondottakat:
Mint azt a bevezetőben is mondtam, ti tudjátok legjobban, hogy a mai nap búcsúi szentmise mint jelent városotok és egyházközségetek életében. Ez nem csak arra jó alkalom, hogy a családok együtt legyenek, hogy egyet szórakozzunk, hanem, hogy elgondolkodjunk eddigi életünkön, valamennyire megváltozzunk, és új életet kezdjünk. Búcsúzzunk attól, ami mögöttünk van, búcsúzzunk önmagunktól, amik eddig voltunk. Miért fontos ez? Mert a tökéletesedés útját járjuk földi életünk során és nem vagyunk tökéletesek. Igyekszünk arra, hogy Krisztus nyomdokait járva, szentebb életet élhessünk. De le kell hajtanunk a fejünket, mert tudjuk azt, legalább itt és most az Isten oltáránál, hogy mennyire nehéz ez. Mennyi minden, ami sötét, ami bűnnel teli, ami gyarló bennünk van. Egy búcsú mindig jó alkalom arra, hogy szakítsunk eddigi életünkkel. Szakítsunk a múltunkkal és tekintsünk előre, amerre az Isten rendelt bennünket. Lehetőség, amelyet ki kell használnunk, amellyel élnünk kell ebben a földi életben.
Talán az én újmisém is egy búcsú. Volt az első, amit bemutattam odahaza szülőfalumban, Mihályiban, azóta már megannyi településen az elmúlt időszakban. Mint ahogy itt és most ezen az estén át. Talán már csak azért is, mert a szentképemre is, mint felszentelési jelmondatomra Szent Páltól választottam az idézetet, melyet az áldásommal kívánok továbbadni nektek: "Elfelejtem mindazt, ami mögöttem van, és nekilendülök annak, ami előttem van." De nem csak a mai estére vonatkozik ez, hanem életünk minden egyes napján. Mert az Isten is képes elfelejteni rólad mindent, ami rossz, ami emberi, ami gyarló, ami bűn a te életedben. Csak akkor, ha te is akarod a változást, és képes vagy azt mondani eddigi életedre, hogy elég volt. Krisztusban akarok új életet kezdeni, megújulni általa, érte és őbenne. Elismerjük bűnös mivoltunkat, megszabadulunk eddigi bűneinktől, és új életet kezdhetünk Jézussal. Isten azt akarja, te jó legyél, győztes ebben a világban. Nem Isten bukott gyermeke, hanem Krisztus győztes katonája legyél. Erre mindannyian meghívást kaptunk általa. Talán nem tudjuk, hogy mekkora művet viszünk véghez földi életünk során, azáltal, hogy megváltoztatjuk az életünket, merünk társai lenni, mint azok akik templomon kívül vannak. Akik még nem ismerik Jézust, nem ismerik az ő tanítását, föl sem fogják, hogy az Isten szeret.
A mai ünnep egy alkalom arra Testvérem, hogy legyél más. Bátran vállald a hitedet, merd magadat rábízni az Istenre, az ő akaratára, s ő győztest csinál belőled. Persze nem diadalmenet ez sem. Nem kapsz idelenn a földön hatalmat, országot, koronát. Nekünk nem is ez a lényeg, hanem Isten alázatos csendje, szentje, rendje a mai világban. Erre igen szép példa a mai nap ünnepelt szentje, a ti templomotok patrónusa, Szent Anna asszony, aki Krisztus Jézusnak nagyanyja volt, aki Joachimmal megélte a házasságnak a szentségét. És szerelmük gyümölcsét várták életük folyamán, de nem adatott meg. Csak idős aggkorban szülhette meg a Boldogságos Szűzanyát, aki a Megváltó édesanyja. Isten képes, tud és akar is csodát művelni. Ezt nem csak a szentekkel tette. Ma is akar általa veled és velem is. Csak el ne zárjuk szívünket az ő akarata és terve elől. Mi boldogok kellene, hogy legyünk az Úr Jézus evangéliuma szerint. Ha valóban befogadjuk az evangéliumot, az ő tanítását az életünkbe, akkor szemeinkkel láthatjuk őt. Akkor láthatjuk és felismerhetjük az igazságot, hogy őneki terve van velünk. A mai szép példa erre akar bátorítani mindannyiunkat, hogy fontos, hogy szükség van ránk, hogy nem hiábavaló az életünk, a munkánk, a családdal, az embertársakkal való törődés. Ez a mai evangélium, ez az örömhír kell, hogy átjárja örömmel a mi szívünket is. Szent Anna asszony példája kell, hogy bátorságot öntsön a szívünkbe.
Szent Anna asszony ünnepe a földre is irányítja a mi tekintetünket: családra, idősebb korosztályra, nagyanyáinkra, nagyapáinkra. Fontos lenne, hogy legalább mi törődjünk az idősebbekkel a családon belül is. Biztos vagyok benne, ha az Úr Jézus Krisztusnak megadatott volna, hogy ismerje a nagyszüleit, akkor szolgáló szeretettel vette volna körül őket is, mint ahogy a Boldogságos Szűzanyát. Ne értékeljük le idős nagyszüleinket, csak azért mert talán már nem tudnak nekünk csodát művelni azzal, hogy sütnek-főznek ránk, mert sajnos a mai világban talán csak addig kell az idős, az öreg családtag, amíg tud segíteni. Értékeljük az ő életüket, főleg ha imádságos lelkületűek. Szolgáló szeretettel nap mint nap, vagy hétről-hétre hazavárnak bennünket. S ha már nem élnek ők, akkor a mai ünnepen legalább tekintsünk föl az égre, gondoljunk rájuk imádságos szeretettel és köszönjük meg az Istennek, még akkor is, ha nem ismerhettük őket.
Kedves Testvéreim, hozzuk ide imáinkat az oltárhoz a felajánlás során. Tegyük ide örömeinket, bánatainkat, tegyük ide múltunkat, bűneinket, hibáinkat. S ahogy majd a kenyér átváltozik Krisztus testévé, hagyjuk, hogy Jézus is átváltoztassa a mi életünket. Merjünk, akarjunk új életet kezdeni Krisztusban, mert érdemes. A javunkat, a világ javát szolgálja. Adja Isten, hogy Szent Anna asszony közbenjárására mi is csendes, szentéletű emberekké tudjunk válni Jézus által. Így élve szeretetben ezt a földi életet, hogy majd egykoron Isten országában színről-színre láthassuk, mint boldog emberek, hallhassuk Jézus Krisztust.
A szentmise végén újmisés áldásban részesültek a jelenlévő hívek, a templomból távozva szentképet kaptak ajándékba.

 
 
kép és szöveg: DukainéM