2014. augusztus 27.: Burgenlandi zarándoklat

 

Nyárvégi burgenlandi zarándoklat

2014. augusztus 27-én, szerdán reggel burgenlandi zarándoklatra indultak a kapuvári és a veszkényi egyházközségből jelentkezett hívek. A 7 órakor kezdődött szentmisén dr. Lukácsi Zoltán rektor, Radó Tamás plébános és Bernádh Krisztián káplán a hívekkel közösen imádkoztak, kérték Isten áldását és a Szűzanya oltalmát a zarándoklatra indulókra, valamint az itthon maradt családtagjaikra.
Az utazásra rendelt két autóbusz fél nyolcra megérkezett a Szent Anna plébániatemplom elé. Az utazást megelőző formalitások elvégzését követően elindultak a járművek, és a 85-ös főútvonal forgalmának tempójában Fertőhomok felé haladtak.

Utazásunk első megállóhelye a fertőhomoki Szent Anna templom volt, ahol dr. Reisner Ferenc helyi plébános fogadott bennünket. A padokban helyünket elfoglalva, Bognár Dávid kántorunk orgonás közreműködése mellett, lelkes énekléssel köszöntöttük Szent Annát, majd Krisztián káplán atya előimádkozásával mondtuk el a Szent Anna-litániát. Az énekes-imádságos beköszöntő után következett a plébános atya, aki rövid ismertetést tartott a templomról. A Szent Anna templom háromhajós, egytornyos, újromán épület. Tornyában három harang, a Szent Anna és Szent Mihály tiszteletére szentelt két harang és a lélekharang lakik. A régi templomból három szobor maradt meg: egy barokk angyal, valamint a népies barokk stílusú Madonna és az Ég királynője. Nagy értéket képvisel a templom 15. századi kelyhe. A templom belső kifestése Prokop Péter pap-festőművész nevéhez fűződik. Freskói 1956-ban készültek el, ugyancsak az ő alkotásai az 1976-ban elkészült stációképek. A szentély közepén Szent Mihály arkangyalt festette meg, aki legyőzi a Sátánt. A szentély bal oldalán a Megtestesülés titkát foglalta egy kompozícióba. A szentély jobb oldalán kapott helyet a Megváltás titka. A bal oldali mellékoltár fölött a Világ királynője látható, amint széttapossa a kígyó fejét, alatta hegykői falurészlet jelenik meg. A jobboldali mellékoltár fölé az Irgalmas Jézus került. A főoltár a soproni Mechle-műhelyben készült. Központi helyét Szent Mihály szobra foglalja el, a mellékszobrok Szent Istvánt és Szent László királyt ábrázolják. A mellékoltárokat 1908-ban a soproni Abperl Gusztáv faragta. A jobb oldali főszobra a lourdes-i Szűz Mária, mellékszobrai Szent Joachim és Szent Anna. A bal oldali mellékoltárt Jézus Szíve tiszteletére emelték, Szent József és Szent Imre mellékszobraival. A szószék fertőrákosi kőből készült. A márvány keresztelőkút bronz rátétjén a Szentlélek jelenik meg galamb formájában. A templom színes ólomüveg-ablakai 1958-ban készültek, Árkayné Sztehló Lili munkái: a magyar szenteket és boldogokat ábrázolják.

Zarándoklatunk következő állomásához már ausztriai tájakon robogtunk át, hogy a festői szépségű kékfrankos borvidéken járva, a Doborján-patak völgyében mielőbb láthassuk Doborjánt. A községben látogatást tettünk Liszt Ferenc szülőházánál, amely emlékmúzeumként működik. Az egykori kastély keleti szárnyának épületét 1587-ben gunyafalvi Szeged György építtette, bejárata felett az ő családi címere látható. A 17. század közepén az építtető veje Illésy János felújíttatta és átépíttette. Tőle vásárolta meg a majorral együtt 1805-ben Esterházy Miklós herceg. Itt az egykori tiszttartói házban született Liszt Ádám fiaként 1811-ben Liszt Ferenc. A házat utolsó tulajdonosa dr. Esterházy Pál 1971-ben múzeum céljára Doborján községnek ajándékozta. A számos kiállítási tárgy között látható a medence, amelyben Lisztet megkeresztelték, és a mester halotti maszkja is. Tárlókban, üvegszekrényben, a falakon függve képek, kották, kéziratok, emléktárgyak vannak kiállítva. A híres zeneszerző szülőházának szomszédságában található a koncertház, amelynek lelke a koncertterem, melyben egyidejűleg 600 zenekedvelő szerezhet páratlan koncertélményeket. A falu parkosított központján átvezető sétaútvonalat végigjárva, nyolc állomáson keresztül tudhatunk meg érdekességeket Liszt Ferenc életéről. A patak partján levő parkban áll a nagy zeneszerző 1967-ben felállított fehér márvány mellszobra, Ricardo Bremer alkotása.

Délidőben érkeztünk meg Máriafalvára, ahol a kegytemplom harangjainak zúgása köszöntött bennünket. A templomban a pastoral assistent várt bennünket és gyerekes zavarában sajnálkozva mondta, hogy nem ismeri a magyar nyelvet és tolmácsolást kért. A templomot bemutató gondolatait Krisztián atya tolmácsolásában sikerült számunkra érthetővé tenni.

Mária Mennybemenetele tiszteletére szentelt római katolikus temploma a tartomány legszebb késő gótikus katolikus temploma. A dombon álló templom méltóságteljesen magasodik a település házai fölé. Építését 1409-ben a Kanizsaiak kezdték meg, de nem lett teljesen kész. Az első építési szakasz 1490-ig tartott, ekkor épült fel a templomhajó, a nyugati kapu a timpanonnal, a sekrestye az alatta levő osszáriummal, az északi falban látható szentségház az 1483-as bevésett évszámmal és a két lépcsőtorony. A templomot 1882 és 1899 között Steindl Imre, a magyarországi historizáló építészet jeles képviselőjének tervei szerint neogótikus stílusban felújították.. A munkák során csillaghálós szerkezetű boltozat került a szentélyre, s a lépcsőtornyokat is új tetővel fedték be. A legtöbb változás a nyugati homlokzaton történt. Ekkor készült az erkély, felette a baldachin alatt álló Szűz Mária szoborral. Eredeti szépségében megmaradt a csúcsíves kapu a timpanonnal, benne egy kinyílt rózsával, szétágazó ágú fatörzzsel, valamint két, oroszlánt és egyszarvút ábrázoló címerpajzzsal. A templomnak egyedülálló, pécsi Zsolnay-majolikából készült főoltára van. Szintén a pécsi Zsolnay-gyárban készült a szószék mellvédje és a keresztelő medence is. A keresztelőkút gazdag díszítésű kovácsoltvas tetejét Budapestről hozták. Róth Miksa üvegfestő üzemében Budapesten készültek a templomhajó Magyarország szentjeit ábrázoló üvegablakai. A templom szentélyének zárókövét a Kossuth-címer díszíti. Az elhangzottakat követően kicsit elidőztünk a templomban és a Boldogasszony Anyánk régi himnuszunk eléneklésével vettünk búcsút.

A délután folyamán sétát tettünk Ausztria egyetlen lovagi várában Lékán. Csoportunkat idegenvezető kalauzolta, aki egy órás sétánk alatt nagyon részletesen mesélte el a vár történetét.
Léka várátvalószínűleg a 13. század elején építették. A Kőszegiek, majd a Kanizsaiak is laktak benne, ezért fokozatosan bővítették és lakhatóbbá tették. Nádasdy Tamás ásatta a vár kútját, ő alakíttatta ki a földalatti börtönt. Megújíttatta a konyhát és a lakóhelyiségeket. Nádasdy Ferenc 1669-ben elővárat építtetett hozzá, de ő maga már nem a várban lakott. A várban ezidőtájt már csak a szolgálónépek és az uradalmi tisztviselők éltek. A fellegvár gyakorlatilag raktárépületként szolgált, ahol többek között lőport tároltak. A lovagterem készletraktárként működött. A várkápolnában a 13. századból származó freskótöredékek maradtak fenn. A kápolna alatt a Nádasdyak családi sírboltot alakítottak ki, de később mégis a plébániatemplom sírboltjába temetkeztek. A vár az 1906-os és 1956-os helyreállításoknak köszönhetően ma is teljes épségben áll, de berendezése 1945-ben nagyrészt megsemmisült. 1968-ban Paul Anton Keller osztrák író vásárolta meg, aki a fellegvárban gyógyintézetet, az elővárban pedig panziót alakított ki, mely Prof. Paul Anton Keller-Alapítvány tulajdonában van. Az alapítvány vagyonából az épületeket fokozatosan renoválták, történeti múzeumot, koncerttermet alakítottak ki. Restaurálták a gótikus várkápolnát és a lovagtermet. Vendéglőt, vendégszobákat, szállodát létesítettek benne. A várban természetrajzi múzeum is működik, melyet Huszty Ödön ornitológus hercegi magántitkár alapított.

Már jócskán a késő délutáni órákban jártunk, amikor búcsút vettünk az ausztriai tájaktól. Sopronhorpácson a Szent Péter és Szent Pál római katolikus templomban a helyi egyházközség képviselőtestületének tagja fogadta csoportunkat és rövid ismertetőt tartott a templomról. Sopronhorpács hazánk nyugati szélén, a Répce-síkságon fekszik. A község leghíresebb építménye a XII. század utolsó negyedében egyszerű falusi templomként épült. A kb. 800 éves templomban megtalálhatjuk a román, a gót, a barokk és a mostani kor építészeti jegyeit. Kapuja két oldalán levő fülkékben egy-egy oroszlánszobor, felettük a templom védőszentjeinek, Szent Péternek és Pálnak szobrai állnak. A 24 méter magas toronyban négy harang lakik. A minden délben megszólaló, öt mázsa nyolcvannyolc kilós Szentháromság harangot Riucher mester készítette Budapesten 1926-ban. A templom feltárása és felújítása 1957-60 között történt, s ennek eredményeként elnyerte mai alakját. A belsőben a román és a gótikus, a barokk és a modern építészet stílusjegyei láthatók. A főhajót barokk dongaboltozat fedi. A fehér színből beszédesen ugranak elő a középkori elemek: a déli falon a gótikus ülőfülkék, a faragott, bimbós és indás oszlopkötegek, a diadalív és a szentély csúcsíves ikerablakai. A keresztelőkút és az egykori oltárokról való szobrok XVIII. századi alkotások.
Az éhes zarándoklókat nagyon finom meleg vacsorával várták a helyi vendéglőben.

Köszönjük plébánosunknak és káplánunknak a zarándoklat megszervezését és az egész napos lelki törődést, a két buszvezetőnek a balesetmentes utazást.          

szöveg és kép: DukainéM