2014. december 31.: Szilveszteri hálaadás

 

"... hirdessem az Úr kegyelmének esztendejét!"
(Iz.62.2)

A kapuvári hívek Szilveszter napján este 6 órakor kezdődő év végi ünnepi szentmisén adtak hálát a Jóistennek a 2014-es évben kapott kegyelmekért. Az Úrhoz intézett imáikban megfogalmazódtak kéréseik az új esztendőre: adjon jó egészséget, kitartást, türelmet, megértést a mindennapok küzdelmeiben, nyújtson lelki vigasztalást a kudarcok elviseléséhez.
Szent Anna Plébániánk életével kapcsolatos év végi beszámolóját a szentmise végén tartotta plébánosunk Tamás atya. Részletes adatközlésben ismertette a 2014-es év hitéleti és gazdasági eredményeit, majd áttért a lelki összegzésre: „Mint minden évvégén, az emberek idén is visszatekintenek az elmúlt esztendőre. A televízió és az újságok ezzel vannak tele.” A folytatásban először egy kérdést tett fel: „Miként írhatnánk meg mi magunk az elmúlt esztendőt?” – majd folytatta. A címek az év legfontosabb eseményei lennének, és arról beszélnénk, ami először az eszünkbe jut, ezek nem feltétlenül a világ legfontosabb eseményei lennének. Felsorolok egy-két címet, hogy miként is nevezhetnénk a 2014-es esztendőt: a búcsú éve, a gyász éve, a fájdalom éve, a gondoskodás éve, a nagy csalódások éve, az újrakezdés éve, a fontos tapasztalatok éve, az új élet éve, a fejlődés éve, az új kapcsolatok éve.
Aztán kérdéssor következett: Mi lenne a mi címünk? Miről beszélnénk? Mi jut eszünkbe a fontos eseményekről, élményekről, találkozásokról? Mi volt a legmeghatározóbb az Ön számára az évben? Mit fedez fel visszatekintvén az elmúlt 365 napra? Mi változott, mivel foglalkozott, mi iránt érdeklődött? Mi marad meg a gondolataiban?”
A továbbiakban így folytatta: A keresztények minden évben egy címet kapnak: minden esztendőt az Úr esztendejének nevezhetünk, de felmerül a kérdés: A 2014-es év is az Úr éve volt? Önnek, a családjának, a közelében élő embereknek is? Megtapasztalta az Úr közelségét, vezetését, áldását és oltalmát? Vagy sokkal inkább úgy érezte, hogy magára maradt, elhagyta az Úr, nem volt segítsége, megalázták, magányos lett? Mindenki gondolja át bátran így az év utolsó óráiban:
Az Úr éve volt, mert
- megéreztem a közelségét és ő vezetett engem az utamon.
- megálltam a helyem, megfeleltem a kihívásoknak, felnőttem a feladatokhoz.
- éreztem, hogy nem vagyok egyedül, embertársaim által megtapasztaltam az ő áldását.
- a tapasztalatok által pillantást nyertem a jövőmbe.
- a gyászban és fájdalomban megélhettem: nem vagyok egyedül, az emberek mellém állnak, támogatnak.
- sok ügyemben megtapasztaltam, hogy Istennek szüksége van rám.
- mindig új reményt, hitet és szeretetet kaptam.
Azt kívánom Önöknek, hogy telve legyenek bizalommal, reménnyel és szeretettel, mert eljön az új év.
Az új év, amelyet az Úr az ő évévé kíván tenni. Jézus szavaival élve: Elérkezik az Úr kegyelmének esztendeje.”
Befejezésül egy ismeretlen szerzőtől származó bölcsességet olvasott fel:

Azt mondtam egy angyalnak, aki az év kapujánál fogadott:
Adj nekem egy lámpást, hogy biztos léptekkel mehessek szembe a bizonytalansággal.
Ő így válaszolt: - Indulj csak a sötétbe, és tedd a kezed Isten kezébe.
Ez jobb, mint egy lámpás, és biztosabb, mint egy ismert út.
 
kép és szöveg: DukainéM