Irodalmi estek - 2014. június 17.

"AGYAGEDÉNYBE ZÁRT ISTEN-SUGÁR"
In memoriam Gárdonyi Géza
(Könyvbemutató a kapuvári plébánián)

2014. június 17-én Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulója kapcsán tartottak előadást a Nádasi Alfonz Katedra irodalmi sorozat részeként. A kapuvári Szent Anna Plébánián 18 órakor kezdődött irodalmi est előadója dr. Cs. Varga István irodalomtörténész professzor bemutatta az Egri jubileumok könyvsorozat legújabb kötetét. Az emlékkönyv a Hungarovox Könyvkiadó gondozásában jelent meg "Agyagedénybe zárt Isten-sugár" címmel.
A professzor előadását az alábbi gondolatokkal kezdte: "Köszönöm Tamás atyának, hogy ebben a nyári, aratási időben is lehetőséget adott, ugyanis egy könyvhetet tartunk most, melybe Kapuvár is bekapcsolódott. Az egri könyvhét nagyon szép volt, az Érsek atya fogadta a Gárdonyi családot képviselő unokát, Gárdonyi Emőkét és a dédunokát, Keller Pétert, aki nagyszerű előadást tartott korábban Kapuváron. Az ő üdvözletüket is hoztam, hogy a jelenlévőket a nevükben is köszöntsem." - majd a továbbiakban így folytatta:
Eger, az egri vár a magyarság zarándokhelye, modernkori turisztikai célpontja: a vár védbástya, a püspöki székesegyház a szakralitás központja volt. Eger történelmi, metafizikai küldetését legszebben literatúránk örökítette meg. Márai szerint "Ezt a várost nem hatalom és tömeg emelte, hanem ízlés és lélek." Ezen az istenáldotta helyen a szőlőtermesztés és bortermelés is a szakralitást erősíti. A helybeliségben és a temporalitásban összeér föld és ég: a szőlő terméséből, az emberi munka gyümölcséből lesz test és lélek itala.
A magyar kulturális nemzeti emlékezetben Egerhez számos író és költő kötődik - a legismertebbek: Tinódi, Balassi, Gárdonyi. A város dicső múltja elsősorban Dobó István és Gárdonyi Géza nevét és emlékét idézi emlékezetünkbe. 1552-ben, Egerben a kétségbeesést legyőző honszeretet győzött. Az Eger dicsőségét és a Dobó-kultuszt is kedvezően meghatározó regény címe is telitalálat: Egri csillagok. Eger Tinódi jóvoltából lett Európa-hírűvé, a XX. században pedig Gárdonyi révén vált világhírűvé.
Gárdonyi Egerben nem "remete" volt: alkotóműhelyt teremtett, szellemi kilátót hozott létre. Keller Péter méltán hangsúlyozza: dédapja emberfogalma szakrális: "Agyagedénybe zárt Isten-sugár az ember". Életéből a megújító és megtisztító "mysterium passionis" sem hiányzik. A hányatott sorsú író Egerben révbe ért. Két égi ajándékot kapott: visszakapta hitét és kiteljesítette tehetségét, életművét. A rá nagy hatást gyakorló műveket mérlegre téve, vonta le hit dolgában a végkövetkeztetését: "... De olyan könyv, amelyet többször is elolvasok, csak egy van: az Újtestamentum. Mindennap olvasok belőle (...): mindig ott van az éjjeli asztalomon. A koporsómban is ez legyen a szívemen!"
Az írót "az egri hősök vérével átitatott földbe temették el. A sírhely, az egri várbástya, Gárdonyinak nem temetője lesz, hanem megdicsőülése." (Gárdonyi József: Az élő Gárdonyi.) Tordai Ányos, a tudós ciszterci tanár szerint az egriek a lehető legmagasabbra vitték, de "Hisszük, a Jóisten még magasabbra vitte".
A Gárdonyi-kultusz, a Gárdonyi-hagyatékkal való sáfárkodás - különösen Egerben - a mindenkori hatalmi korifeusok és az értelmiség lelkiismereti vizsgája volt és marad. A Gárdonyi-örökség olyan jelentős, hogy a jelenkori Eger is csak ennek kellő ismeretében és méltó vállalásában lehet önmagával azonos.
A magyar sors- és létkérdést vállaló, a nemzettudatot gazdagító Gárdonyi a legtöbbet tette, amit magyar író tehet: hitet tudott adni a Trianonban ronccsá tett nemzetnek."
Az előadást követően könyvdedikálásra került sor. A vásárolt könyvek árát a professzor úr felajánlotta a Szent Anna plébániatemplom javára.

kép és szöveg: DukainéM