2015. február 11.: Betegek napja

 

Betegek napja

Szent II. János Pál pápa 1992-ben elrendelte, hogy február 11-e a Boldogságos Szűz Mária Lourdes-i megjelenésének emléknapja legyen a Betegek Világnapja. Ezen a napon a betegekért, a szenvedőkért imádkozunk.
1858-ban ezen a napon jelent meg a Szűzanya Soubirous Bernadett 14 éves francia leánykának Lourdes-ban. Szűz Mária közvetítőnek szánta Bernadettet, üzeneteit neki mondta el és arra kérte, továbbítsa azokat. Mária a betegek és a szenvedők iránti különleges szeretetét akarta megmutatni. A jelenések helyén 1864-ben templomot építettek, amelynek IX. Pius pápa bazilika címet és előjogokat adományozott. Lourdes-ban a természetes módon meg nem magyarázható gyógyulások száma több ezerre tehető.
Szűz Mária első Lourdes-i jelenésének emléknapja és a betegek világnapja alkalmából 2015. február 11-én este 6 órai kezdettel ünnepi szentmisét mutatott be dr. Szaradics József ny. ezredes, plébános atya.
A miséző atya szentbeszédét így kezdte: "Az ember életútjának bizonyos szakaszai felfelé ívelő pályákra vezetnek, máskor viszont a lejtőn lefelé haladunk. Mondhatnánk úgy is, hogy néha az élet napos oldalát járjuk, néha pedig a sötét napok várnak ránk."
Majd így folytatta: "Ha az ember mellett haladó, az embert kereső Jézust nézzük, azt mondhatjuk, hogy látta az ember ezer szükségét, baját és mindig fel akarta emelni. Felemelni az éheset azáltal, hogy kenyeret adott, a vakot, hogy visszaadta látását, a lélek sötét erőivel küszködőt, hogy gonosz lélektől szabadította, a beteget, hogy megfogta kezét, ahogy Péter anyósát is meggyógyította. Felemel és bátorít az evangélium hirdetésével, ami jó hírt jelent, Isten országa igéivel, amely az örök élet felé irányít, vagy éppen a bűnbánat és bűnbocsánat örömével, amely vissza tud terelni az atyai házba. Azt mondhatjuk, hogy az általa küldött apostolok és az egyház tevékenységének egésze is erre irányul. Menjetek – mondta, gyógyítsatok betegeket, űzzetek ki ördögöket, hirdessétek Isten országa örömhírét! A gyógyítás természetesen megmarad az orvos feladatának. Neki kell ismernie a test és sokszor a lélek összefüggéseit, ez a gyógyítás természetes területe. De van természetfölötti gyógyítás, amely az imádságok és a szentségek összességét jelenti. Jézus azt mondta: Hirdessétek az evangéliumot és gyógyítsatok betegeket.
Az embernek két útja van, hogy legyőzze a bajt és betegséget. Egyik a természet útja a másik a kegyelem útja. A természet jelenti az értelmet, a dolgok okos megértését, a tudományt, az orvoslást, a másik pedig az odafordulást Istenhez a hit az imádság és a szentségek által. Ezek azok, amik az egyház rendelkezésére állnak, hogy betegeket gyógyítson. Ha mindezt meggondoljuk, azt mondhatjuk az egyház ember-szolgálatának jó része is egészség gondozására irányul. Tudjuk azt is hányan nyertek csodálatos gyógyulást Lourdes-ben. Sokan dobhatták el mankójukat, kelhettek fel hordágyaikból.
Mindez azt jelenti, hogy Jézus ugyanúgy akar gyógyítani minket, mint 2000 évvel ezelőtt tette ott Palesztina útjain. Az egyházát ma is küldi úgy, mint annak idején, amikor maga ment; például Péter anyósához, akinek a beteg ágyban megfogta a kezét és az felkelt, vagy ahogyan azt mondta a súlyos beteg kislánynak: Kislány! Mondom neked, kelj fel!"
A múltban a haldoklóhoz hívták a papot, aki a végső szentség szertartását elvégezte az emberen, aki sokszor már nem volt kapcsolatban a környezetével. Ma a súlyos beteg a betegek szentségét kérheti havonta is. Mert Jézus a gyógyításért küldte az egyházát és ez a kenet szentsége nem a végső, hanem a betegek kenete. Bátrabban kellene hinnünk a szentség gyógyító erejében, hiszen mi másért adta volna ezt nekünk Jézus.
De természetesen azt is tudjuk, hogy a halál az emberi élet része, és amikor azt mondjuk Jézus győzött a halálon akkor azt mondjuk, hogy van feltámadott élet Jézusban, és mi is oda érkezhetünk hozzá. Ez is az ő hatalma.
De nem csak a testi betegség az, ami letör minket, nem csak ez az oka, amikor azt mondjuk, nagyon lent vagyok. Ez megtörténhet velünk az érzelmi területen is, bent a psziché világában. Vannak sérülések, amelyeket az emberek okoznak egymásnak. Nem igaz, hogy az embert csak bottal lehet ütni, hanem komoly ütés a szóval, valamilyen gesztussal adott bántás is. Személyek, szavak, magatartások is okozhatják, hogy az emberek napokig mélyen vannak, vagy a sötétben járnak. Ebben a helyzetben is, ha hittel nézzük magunkat és az életet, eszünkbe juthat az a mottó, amit az egyház az évezredváltás évében fogalmazott meg, amikor azt mondta: Krisztus ugyanaz tegnap, ma és mindörökké. Vele együtt gondolatban visszamehetünk a múltunkba is akármilyen eseményhez, és beleállhatunk, felidézhetjük azt. Például: amikor bántás ért, vagy amikor súlyosan lesújtott az orvosi diagnózis eredménye. Azt a helyzetet odavihetjük, odaidézhetjük Jézus elé mindazzal az érzéssel együtt, amit magunkban hordozunk. Engedjük, hogy az a Jézus, aki ugyanaz tegnap ma és holnap megenyhítsen, bátorítson, biztasson. Fogjuk meg a kezét és hagyjuk, hogy ő hozzánk is odajöjjön, hogy bekötözze a sebeket, hogy tovább is gondja legyen ránk. Érintsd meg ruháját engedd, hogy a vérzést elállítsa, a szenvedést enyhítse, a könnyeket szárítsa. Érezzük, tudatosítsuk, hogy szeretetével abban a magányban, amivel szembesülünk, és amiben mindenki nagyon egyedül van, most is mellettünk áll.
Sokszor érezzük, hogy az emberek őszintén sajnálkoznak, és talán a szívükben is hordoznak, igazán jót akarnak, de senki úgy nem akarja, mint Jézus, aki ugyanaz mint tegnap volt, és ugyanaz lesz holnap is. A sok-sok hitetlenségen, a közönyösségen amit látunk, hittel kell áttörnünk és odamenni eléje és akkor ott lesz velünk az imádságban a gondolatainkban és a szentségekben.
A szentmisén kiszolgáltatták a betegek szentségét.

 

Mária, téged sosem ért a vétek,
Vallja az Egyház, hirdetik a népek.
Fényed ez újkor felragyogni látta,
Szent neved áldja.

Boldog a barlang, hol te megjelentél,
Isteni jóság tanúsága lettél.
Fénylesz időtlen, mennyei sugárban:
Szűz makulátlan.

(ÉE 250/1-2)

kép: Vargyasné Kapuvári Erzsébet
szöveg: DukainéM