Ó, szent Kereszt áldott fája,
Drága a te gyümölcsöd
Istenember Úr Krisztus, Úr Krisztus,
Rajtad függ értünk Jézus.

2015. április 03.: Nagypénteki liturgia templomunkban

 

Nagypénteken Krisztus kereszthalálára emlékeztünk. Délután 3 órakor a keresztúti ájtatosságon, este 7 órai kezdettel a csonkamisében fejeztük ki Krisztus halála feletti gyászunkat. A szertartást plébánosunk, Tamás atya tartotta. A nagypénteki szertartás három részből áll: az igeliturgia olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel, a kereszt előtti hódolat, valamint a szentáldozás szertartásából.
Az igeliturgia részeként Krisztus szenvedéstörténetét, a passiót a kapuvári Haydn vegyes kórus énekelte Lukovits Györgyi karnagy vezényletével. Az egyetemes könyörgésekben a katolikus Anyaszentegyházért, a pápáért, az egész szent népért, a világi vezetőkért, a szenvedőkért és a nem hívőkért imádkoztunk. A szertartás a Miatyánk elimádkozása után az áldozással fejeződött be.
A szertartás, a passió az elcsendesedésre, elgondolkodásra késztet bennünket, hogy a csendből harmadnapon a Krisztus feltámadására emlékező ünnepi öröm szavai szóljanak.
"Megfeszített Urunk, Jézus Krisztus! Igent mondtál a szenvedésre és igent mondtál a keresztre. Feláldoztad magadat a mi megváltásunk érdekében. Kereszthalálod által teljesen és visszavonhatatlanul átadtad magadat a mennyei Atyának, aki elfogadta áldozatodat. Jézus példájában felismerjük, hogy mindannyiunk hivatása az, hogy egészen Istennek adjuk, neki szenteljük életünket, mert ezzel mutatjuk meg engedelmességünket és így tudjuk viszonozni az ő szeretetét. Uram, kész vagyok meghalni veled, hogy feltámadhassak veled az örök életre." (Horváth István Sándor atya)

 

Gyászba borult Isten csillagvára,
Függönyt vontak mennynek ablakára,
Meghalt, meghalt az ártatlan Bárány,
Vértől ázott szent kereszt oltárán.

Temetésre lejön a mennyország,
Könnytől áznak az angyali orcák,
Sír, zokog a fiavesztett gerle,
Égig ér a Szűzanya keserve.

kép és szöveg: DukainéM