"Szólsz hozzám, Istenem s én választ adni készen.
Már-már megindulok, hogy rád bízzam magam,
De látod, köt s lehúz még régi csüggedésem.
Áldd meg ma lelkemet több hitel, ó Uram."

 

(Chrétien Urhan – Dr. Lamouroux)

2015. december 05.: Adventi második gyertyagyújtás és Mikulás a templomunkban

2015. december 5-én szombaton, az elővételezett esti szentmisén ünnepélyesen meggyújtottuk a második gyertyát az adventi koszorún. A gyertyagyújtás szertartását a Pátzay és Széchenyi iskolák diákjai tartották. A két iskola egyesített kórusát Lukovits Györgyi tanárnő vezényelte, közreműködött: Kapuiné Titz Ildikó tanárnő

 
Fűben, virágban, dalban, fában, születésben és elmúlásban,
mosolyban, könnyben, porban, kincsben, ahol sötét van, ahol fény ég,
nincs oly magasság, nincs oly mélység, amiben Ő benne nincsen.
Arasznyi életünk alatt nincs egy csalóka pillanat, mikor ne lenne látható az Isten.
De jaj annak, ki meglátásra vak, s szeme elé a fény korlátja nőtt.
Az csak olyankor látja őt, mikor leszállni fél az álom: ítéletes, zivataros villám – világos éjszakákon.
 
(Vass Albert)

A hagyományokhoz híven az idén is ellátogatott templomunkba "Szent Miklós", akit nem csak a gyerekek, de a felnőttek is izgatottan vártak. Nagyon lelkesen énekelték a Mikulásváró dalokat, amikor a szentmise végén megérkezett a templomba. Ministránsok segítettek neki, hozták az apró csoki mikulásokkal megrakott kosárkákat. A Mikulás ajándékosztás előtt röviden szólt a gyerekekhez, felnőttekhez. Igazán csak a jó gyerekek érdemelnek ajándékot. Örömmel állapította meg, hogy a kapuvári gyerekek a felnőttekkel együtt szívesen bekapcsolódnak a szentmisék imádságaiba, az éneklésekbe. Az októberi rózsafüzéreken is lelkesen, nagyon fegyelmezetten vettek részt. Az adventi időszakban a rorátékon öröm látni a sok ministránst és egyre többen vannak a felolvasásba bekapcsolódó iskolás leányok is. A szorgalmas helytállásért mindenki megérdemli a Mikulás ajándékát.
 

Miklós püspök egykor, régen.
Segített a szegény népen,
Őt dicsérte koldus, árva
Emlékezzünk jóságára!
Myra város püspökeként
Szerette a koldust, szegényt,
Ahol nagy volt nyomor, bánat,
Lépte nyomán öröm támadt.
Éjszaka a várost járta,
Betekintett minden házba.
Ajándékot titkon osztott,
Sok-sok ember így lett boldog.
Kövessük hát a példáját,
Vegyünk észre szegényt, árvát!
Sugározzuk örömünket,
Így kövessük Mesterünket!

kép és szöveg: DukainéM.