Én tükre vagyok minden mosolyoknak,
én azért élek, hogy visszamosolyogjak:
virágra, lepkére, bokorra, rengetegre,
farkasra, bárányra, szivárványra, fergetegre,

fényre, holdra, csillagokra, szegényekre, gazdagokra,
szenvedésre, vidámságra, jó napokra, rossz napokra,
rózsafára, keresztfára, visszamosolyogjak mindenre,
visszamosolyogjak az Istenre.

(Részlet Mécs László "A gyermek játszani akart" c. verséből)

2015. december 20.: Adventi lelkigyakorlat templomunkban

Szent Anna plébániatemplomunkban 2015. december 20-án, vasárnap az esti 6 órai szentmisén nagyböjti lelkigyakorlatos szentbeszédet tartott Varga Balázs csornai plébános.
Bevezetőjében rövid magyarázatban fejtette ki a lelkigyakorlat legfőbb célját: amely azt jelenti, hogy az ember tekintsen önmagába, szembesüljön az állapotával és jusson arra az elhatározásra, hogy változtatni akar eddigi életén. "Most az adventi időszak egyik fontos eleme a bűnbánattartás, melyben Isten irgalmas szeretetéhez fordulunk. A bűntől való szabadulás örömet vált ki a hívő emberből. A lelki békét és örömet csak Isten által nyerhetjük el." - Elmélkedését a továbbiakban így folytatta:
"Az elmúlt vasárnap, az egyház örvendezésre hívott meg bennünket. Annak örültünk, hogy az Úr közel van. Az Irgalmasság szentévében, még inkább fokozza örömünket, hogy tudatosítjuk, Isten irgalmas szeretetében élünk. Milyen nagyszerű, szinte elmondhatatlan az érzés, amikor egy jó szentgyónás alkalmával az Isten visszafogad minket az Ő atyai szeretetébe.
Átérezzük és átéljük ezt az örömöt, mely erőt ad nekünk és megadja a megnyugvás érzését. Az idősebbek visszagondolnak a régi adventi hajnalokra, amikor hóban-fagyban fázva, de a szívükben mégis oly melegséggel mentek a rorátéra, s a sötét utcán a templom fénye már messziről mutatta az irányt. A gyerekek örvendezve készültek a karácsonyra.
Különös kegyelemben van része annak a kismamának, aki adventi időszakban várja gyermekét. Megérezhet valamit az ilyen édesanya abból az örömből, amelyet a Boldogságos Szűz Mária élhetett át az ő adventjében, amikor az angyal szava által tudomására jutott az Isten tervének őáltala történő megvalósulása. Majd elindult az örömteli útra rokonához, Erzsébethez, hogy vele is megossza az örömet. Mária örömével együtt örvendezünk mi is.
Az adventi várakozás derűs örömének kell kirajzolódni a keresztény ember arcán, nemcsak az idei adventben, hanem egész életünk nagy adventjében is. Néhány feltételt teljesítenünk kell, hogy valóban átélhessük az igazi örömet. Imádkozásban ráhangolni a lelkünk vevőkészülékét az Isten hullámsávjára. Tudjak teljesen kiüresedni és hagyjam, hogy a szívemet-lelkemet az Isten töltse be, mert az ember vágyakozását csak a Teremtő tudja maradéktalanul betölteni. Szent Ágoston püspök örökérvényű szavai szerint: "Magadnak teremtettél minket Istenünk és nyugtalan a mi szívünk, míg meg nem pihen benned!"
Óvakodni a rossztól: A mai világ állandóan csábít bennünket és a gonosz lélek, a hazugság atyja, megpróbál félrevezetni minket, de nekünk tudnunk kell éberen ellenállni. Tudjuk jól, hogy a keskeny út és a szűk kapu vezet az üdvösségre, a széles út és a szélesre tárt kapu a kárhozatba visz. Szt. Péter apostol figyelmeztet: "Józanok legyetek és vigyázzatok! Ellenségetek a sátán, ordító oroszlán módjára ott kószál mindenütt és keresi, kit nyeljen el. Erősen álljatok neki ellen a hitben!" (1Pét 5,8)
Tudjuk, hogy milyen gyengék vagyunk, újra és újra elesünk a bűnökben. Ilyenkor milyen csodálatos hogy van utunk az Atyához. Csak át kell lépnünk az irgalmasság kapuján, a bűnbánatban és máris " megtapasztaljuk életünkben Isten megbocsátásának édes-finom érintését, az ő mellettünk való jelenlétét és közelségét, főleg akkor, amikor leginkább szükségünk van rá." - mondja Ferenc pápa, a szentév megnyitásának alkalmával.
Nekünk feladatunk, hogy tetteink, szavaink által mások számára is kézzelfoghatóvá tegyük Isten irgalmas szeretetét a törődés, a megbocsátás, az önzetlen felebaráti szeretet tetteinek gyakorlásával. Így próbáljuk örömtelibbé tenni ezt a várakozást embertársaink számára. Ma, amikor nagymértékben megtapasztaljuk a bűn túláradását, akkor nagyon fontos, hogy mi hirdessük és közvetítsük az irgalmasságot és továbbadói legyünk. Ahogy a szentév mottója mondja: …" irgalmasok legyünk, mint a mennyei Atya." Isten irgalmának átélése, a bűntől, a félelemtől való szabadulás öröme, még inkább késztet azt megosztani másokkal. Az öröm tudjuk kétszeres öröm, ha van kivel megosztanunk. Az angyal Názáretben is az öröm szavaival köszönti Máriát. " Örülj, kegyelemmel teljes, az Úr veled van!"
Hozzám is közel van az Úr. Nemcsak eljött, hanem megtestesült, felvette a mi emberi természetünket. Itt van köztünk az Oltáron a kenyér és bor színe alatt. Meg kell találnom az Úr közelségét, és akkor megtalálom az örömöt. A szentek azért tudtak kiegyensúlyozottak, örömet sugárzóak lenni, mert tudatában voltak annak, hogy az Úr bennük van.
Bár mi még csak a reményben élünk, de ennek a várakozásnak is megvan az öröme, amely az adventünket széppé teszi. Örülünk az irgalomnak, mely által Isten újra visszafogad szeretetébe.  Ennek az örömnek meg kell mutatkozni az életünkön is. Át kell sugározni az arcunkon. Tudnunk kell mosolyogni embertársainkra, így tudjuk a szeretetünket kimutatni.
Örömet szerezni és örömben részesülni egyaránt nagyszerű dolog.
Karácsonyra, az öröm ünnepére készülve nemcsak kapni akarjunk, hanem adni is. Természetes dolog, hogy megajándékozzuk szeretteinket, ugyanakkor Jézusnak is adjunk ajándékot. Neki nem a külső, a látható dolgok szereznek örömet, Jézusnak a szívünk kell! Adjuk hát neki a mi ajándékainkat, a betlehemi pásztorok egyszerűségével, tiszta szeretetével. Így lesz számunkra is gazdag az idei karácsony, ha kitárjuk felé szívünket, hogy ő tölthesse be szeretetének s békéjének ajándékával."

kép és szöveg: DukainéM.