2016. március 15.: Zarándoklat

Tavaszi zarándoklat hóesésben

Plébánosunk Radó Tamás atya szervezésével 2016. március 15-én 6.00 órakor három autóbuszt megtöltő - kapuvári, öntésmajori, osli, veszkényi hívekből szerveződött - csoport indult zarándokútra. Az utazás tervezett útvonala: Fót, Őrbottyán, Zebegény, Szob, Márianosztra
A zarándoklat célja: a számunkra nem ismert templomok meglátogatása, bemutatása, lelki feltöltődés az egész napos út során, valamint a különleges művészi szakma, a harangöntés munkafolyamatának megismerése. Az esős-havazásos időjárást már napokkal előbb tudtunkra adták a meteorológusok, de a zarándoklatra indulókat ez nem térítette el utazási szándékuktól. Többeknek az volt a véleménye, hogy máskor is volt havazás március 15-én, és egyébként gondolhatjuk télbúcsúztatónak is a lehullott vegyes halmazállapotú csapadékot.

Zarándoklatunk első megállója FÓT város volt. A település Budapesttől 17 km-re, északra található, a Dunakeszi járásban. A Fót elnevezés legelőször egy 1152-ben keletkezett pannonhalmi adománylevélben szerepel. A népnyelv a település elnevezését az 1074-es mogyoródi csata emlékére teszi. A csatában győzedelmes Géza a hegyoldalról letekintve egy települést látott. Harcosait megkérdezte, hogy "Mi az a folt odalenn?" A másik történet szerint a csata során Géza nadrágján egy folt tátongott, és azt a "lenti település" egyik lakója varrta meg. "Fót nélkül Magyarország lyukas lenne." Fót város nevezetességei közül legismertebb az Ybl Miklós tervei alapján, 1845-1855 között romantikus stílusban épült Szeplőtelen Fogantatás templom, mely négytornyos, háromhajós, monumentális építmény, homlokzatán a Szeplőtlen Szűz 3 méter magas szobra látható. A főoltár képe a Szeplőtlen Szűz Máriát ábrázolja. A templomban a nagyböjti litánia éneklésével köszöntöttük a Szűzanyát, azután idegenvezetői ismertetőt hallgattunk meg a településről, illetve a templomról, majd az altemplomba irányítottak bennünket, ahol Károlyi István és családtagjainak sírhelyét láthattuk.

Következő nevezetes helyszín Őrbottyán, amely Budapesttől 30 km-re, a Gödöllői-dombság vonulatában helyezkedik el. Őrszentmiklós és Vácbottyán egyesítésével jött létre 1970. július 1-jén. Magyarország egyetlen harangöntödéjében Gombos Miklós harangöntő mester fogadott bennünket, aki régi magyarországi harangöntő család leszármazottja. A különböző méretű harangöntő formák és félig kész állapotú, kisebb-nagyobb méretű harangok mellett, a műhelyben hallgattuk a mestert. A céget édesapja Gombos Lajos alapította 1958-ban, utódjaként az 1953-ig működtetett Szlezák haranggyárnak. 1985-től Gombos Miklós irányításával működik a műhely. A hagyományos harangok gyártása mellett foglalkoznak még harangjátékok, különleges harangtartó-, és elektromosítható lengőszerkezetek készítésével, helyszíni szerelésével. A világ sok országában és hazai településeken megtalálhatók a Gombos-műhelyben gyártott harangok, többek között a Kapuvár-Házhelyi Sarlós Boldogasszony templom két harangja is itt készült. Sok-sok érdekes történetet hallottunk, nehéz szívvel hagytuk ott a mesélő Gombos Miklóst.

Az utazás harmadik helyszíne a Duna-parti település, Zebegény volt. A Havas Boldogasszony templomban a Lorettói litánia eléneklésével köszöntöttük a Szűzanyát, majd nagyon gazdag tartalmú ismertetőt hallottunk a templomról. Az egyedi megjelenésű templom tere meglepi a betérőt, noha a templomot Szűz Mária tiszteletére építették, de a falfestményeken csak a figyelmes szemlélő veszi észre Szűz Mária palástos, Anjou-koronás alakját, amint Nagy Konstantin hatalmi jelvényeit tartó rómaiak, páncélt és sisakot viselő harcosok, angyalok és a hódoló nép karéjában áll. A magyaros-szecessziós plébániatemplomot 1908-ban a kor neves építészei: Kós Károly és Jánszky Béla tervezték. A különleges hatású szecessziós falfestményeket a Gödöllői Művésztelep megalapítója, Körösfői-Kriesch Aladár irányításával a tanítványai készítették. A templom nyaranta hangversenyeknek is otthont ad. A zarándoklat autóbuszai a Duna-parton parkoltak, így a továbbutazás előtt gyönyörködhettünk a táj szépségében.

Különleges élményben volt részünk, amikor az autóbuszok Szobra az erdei kisvasúthoz fuvaroztak bennünket. Meglepetés volt, hogy Márianosztrára kisvonattal utazunk, többen emlegették azokat az éveket, amikor Kapuváron is üzemelt a gazdasági kisvasút, észak-dél irányban átszelve városunkat.

Zarándoklatunk utolsó állomáshelye a MÁRIANOSZTRAI Magyarok Nagyasszonya kegytemplom volt, ahol lelki vezetőink közösen mutattak be szentmisét a Szűzanya tiszteletére. A templom orgonáján közreműködött a csoport egyik kísérője Bognár Dávid. A szentmisét idegenvezetői tájékoztatás követett, melyből megismertük a település és a templom történetét.
Az egykori Hont megyei község ma Pest megyéhez és a Váci Egyházmegyéhez tartozik. A Börzsöny-hegység egyik szép völgyében fekszik. Márianosztrát Nagy Lajos király alapította 1352-ben a magyar alapítású és az általa nagyon kedvelt pálos szerzetesek részére. A település a templom titulusáról, védőszentjéről kapta nevét: Maria nostra = mi Máriánk. A király visegrádi palotájából gyakran felkereste a szerzeteseket, a kolostor és a templom számított legkedvesebb helyének. Buda felszabadítása után, 1712-ben kezdődött meg a kolostor helyreállítása Széchenyi György alapítványából. A rendi élet a Czestochowából érkező lengyel szerzetesek segítségével szerveződött újjá. Márianosztra új templomát 1729. augusztus 14-én, Nagyboldogasszony vigíliáján szentelte fel Esterházy Imre hercegprímás, esztergomi érsek, aki maga is pálos szerzetes volt. A lengyel szerzetesek magukkal hozták és rendi szokás szerint elhelyezték a templomban a czestochowai kegyképet, a pálosok patrónájának képét. Ennek népszerűségét, s gyorsan kibontakozó tiszteletét jelzi, hogy 1749. augusztus 31-én megkoronázták. (Újabb koronázására 1983. október 2-án került sor, a Magyarok Nagyasszonya ünnepe előtti napokban, amikor Lékai László bíboros, prímás a magyar Szentkoronára emlékeztető fejdísszel ékesítette. )

Az egész napos zarándoklatról lelkiekben feltöltődve, sok-sok szép látnivalóval gazdagodva, az esti órákban érkeztünk haza.
Radó Tamás plébános atyának köszönjük az utazás megszervezését és az egész napos lelkigondozást. Az autóbusz vezetőknek különösen is köszönjük, hogy a télies útviszonyok ellenére egész nap zökkenőmentesen végezték munkájukat.

kép és szöveg: DukainéM.