2016. április 24.: Elsőáldozás

Az Isten szövetséget, barátságot kötött velünk

A kapuvári Szent Anna plébániatemplomban 2016. április 24-én 10 órakor kezdődött a Kapuvár Térségi Általános Iskola Pátzay Pál Tagintézménye 3. osztályosainak elsőáldozási szentmiséje.
Radó Tamás atya ünnepet bevezető gondolatai így szóltak:

Közösen ünnepeljük a szivárvány alatti létünket. A szivárvány Istennek az emberekkel kötött szövetségének a jelképe. Ebben a szövetségi jelképben akarjuk elsőáldozó gyermekeinket Istenhez kapcsolni, ennek megünneplésére jöttünk össze. Az elsőáldozás kommunio, azt jelenti, hogy egyesülünk Jézussal és mindazokkal, akik benne hisznek. Ebben a szövetségi jelképben akarjuk elsőáldozó gyermekeinket Istenhez kapcsolni, és a liturgiában ezt a szövetséget akarjuk ma megújítani közösen az elsőáldozókkal, szüleikkel, hozzátartozóikkal.

A bevezetőt követően három gyermek lépett az oltár elé és elmondták, hogy mit jelképez a szivárvány, miből áll a szivárvány és miről beszélnek a színek. A szentbeszédet megelőzően három színes szalag került fel az oltárnál elhelyezett keresztre.
A miséző szentbeszédében példaként egy kisváros lakóinak történetét mondta el, akik a szürke mindennapokban élték életüket, egészen addig, míg egyik napon a településre egy vidám, cirkuszi sátras társaság érkezett meg:

"Mindenki bement a sátorba, megtöltötte a város a cirkuszi nagy sátrat, figyelték a produkciókat. Egyszer csak azt vették észre, hogy valamiről úgy megfeledkeztek. Megfeledkeztek a szürkeségről, megfeledkeztek a hétköznapokról és mindenki nagyon jól érezte magát bent a sátorban. Tapssal köszönték meg a szereplőknek a részvételt, és már egymásra is oda tudtak figyelni, mosolyogni tudtak, és együtt tudtak tapsolni. Egy bolondos ember odaállt a pódium közepére és azt mondta az embereknek: Látjátok fényt hoztunk ebbe a szürke faluba, ebbe a kis városba, azt szeretnénk, ha továbbra is megmaradna, de nekünk el kell mennünk. És felemelkedett a sátor és eltűnt. Az emberek azt kezdték észrevenni, hogy amikor jobban odafigyelnek egymásra, akkor a napnak a melege is jobban rájuk süt és világit, akkor egészen másként élnek az emberek a városban. Megköszönték a mutatványosoknak, hogy egy egészen más világot, más szellemiséget hoztak ebbe a kis szürke városba."

Gondolatainak folytatása arról szólt, hogy Isten hányszor kötött szövetséget az emberrel és milyen jelekkel adta tudtára azt.

"Az Isten szövetséget, barátságot kötött velünk. Ennek a barátságnak az első lépése volt, amikor először jelent meg a szivárvány a Bibliában. Ez pedig akkor volt, amikor az emberek nem úgy éltek, ahogy kellett volna, s jött a pusztító vízözön, csak Noé és családja menekült meg. Tudta bizonyítani Noé, hogy amikor mindenki rossz, én akkor is tudok jó lenni. Erre akar figyelmeztetni bennünket a szivárvány is. Amikor mások nem úgy viselkednek, vagy nem úgy tesznek, ahogy kell, akkor nem hivatkozhatunk másokra. Noé is más tudott lenni és most mi is legyünk mások, a szentáldozásra készületben is tudtunk mások lenni. Ezt kell megtartanunk. Amikor vége volt a vízözönnek, akkor Noé bárkája fölött megjelent a szivárvány. Isten barátságot kötött nem csak a Noéval, hanem minden emberrel, vagyis velünk is. Azt mondta Isten, hogy nem lesz többet akkora vízözön, ami elpusztítaná az embereket."
"Isten Mózesnek adta a tízparancsolatot. Ez is a szövetségnek a jele. Isten barátságot köt velünk, azt akarja, hogy jók legyünk, kész jó tanácsot adott nekünk. Ha jók akarunk lenni, a szövetséghez hűek akarunk lenni, akkor meg kell tartanunk a tízparancsolatot."
"Aztán nem olyan régen ünnepeltük húsvét napját, húsvétnak az ünnepét, a legeslegnagyobb ünnepünket. Jézus meghalt értünk a kereszten, majd harmadnapra feltámadt. Ez az utolsó, ez a végleges szövetsége az Istennek. S örökre szeret bennünket, ezért adta egyetlen fiát értünk. Jézus eljött a földre, ezt ünnepeltük karácsonykor. Aztán tanultuk hittanórán, hogy mennyi mindent tett Jézus. Azt is mondhatnánk, hogy egy új színt hozott az emberek közé. A betegek meglátták azt, hogy mennyire szereti őket Jézus. Aztán gyerekeket gyűjtött maga köré, és mindenkinek azt mondta: Legyetek olyanok, mint a gyerekek, mert a gyerekeké a Mennyek országa. Amikor éhesek voltak az emberek, jóllakatta őket. Mindez jelzi, hogy Istennek a szeretete hozzánk végtelen."
"A cirkuszi sátorban egy új világ született abban a városban. A mennyei Jeruzsálemmel, Jézus életével egy új szín, egy örök szín érkezett a mi életünkbe. A szülők számára és a gyerekek számára a mai nap is egy új szín, hogy a gyerekek elsőáldozók lesznek. Ez a nap igenis lelkesítsen és erősítsen bennünket, hogy a szövetséget, melyet Isten kötött velünk, ahhoz mindig hűségesek legyünk."

A szent liturgia folytatásaként a gyerekek megújították keresztségi fogadalmukat, majd rövid szövegek elmondása után további szalagok kerültek a kereszten elhelyezésre.
1. piros: A szeretet jele. A szentmisében Isten szeretetét ünnepeljük.
2. narancs: Az öröm kifejezése. Örülünk, hogy Jézus nekünk ajándékozza magát.
3. lila: A bűnbánat jele, nagyböjti időben gyakran láthatjuk ezt a színt.
4. kék: Az ég és a víz színeire emlékeztet. A víz életet ad.
5. sárga: A nap jele, mely világít, ragyog és érleli a föld terméseit.
6. sötétkék: A szivárvány fontos színe: hitünkre emlékeztet bennünket.
7. zöld: Remény színe. Ha napról napra bízunk Isten segítségében, akkor reményben élünk.
A szentmise záró áldása előtt az elsőáldozók köszönetet mondtak szüleiknek.        

kép és szöveg: DukainéM.