Ó, szent Kereszt áldott fája,
Drága a te gyümölcsöd
Istenember Úr Krisztus, Úr Krisztus,
Rajtad függ értünk Jézus.

2017. április 14.: Szent Háromnap - Nagypéntek, Főistentisztelet

 

Nagypénteken Krisztus kereszthalálára emlékeztünk. Reggel 7.30-kor a keresztúti ájtatosságon, délután 15 órai kezdettel a csonkamisében fejeztük ki Krisztus halála feletti gyászunkat. A szertartást plébánosunk, Tamás atya tartotta.
A nagypénteki szertartás három részből áll: az igeliturgia olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel, a kereszt előtti hódolat, valamint a szentáldozás szertartásából. Az igeliturgia részeként Krisztus szenvedéstörténetét, a passiót a kapuvári Haydn vegyes kórus énekelte Lukovits Györgyi karnagy vezényletével.
Az egyetemes könyörgésekben az egész világért, az egyház tagjaiért, minden hívőért, a keresztségre készülőkért, a keresztények egységéért, az Ószövetség népéért, a zsidókért, az egyháztól elszakadtakért, a nem hívőkért, valamint az ország, a társadalom, a világ vezetőiért és különösen a szenvedőkért imádkoztunk.
A szertartás a Miatyánk elimádkozása után az áldozással fejeződött be.
A szertartás, a passió az elcsendesedésre, elgondolkodásra késztet bennünket, hogy a csendből harmadnapon a Krisztus feltámadására emlékező ünnepi öröm szavai szóljanak.

 

Imádság

Urunk, Jézus Krisztus! Megvan bennünk a hajlandóság, hogy kereszthalálodat önmagában szemléljük és ennek következtében tragédiaként, negatív eseményként éljük meg. Taníts minket, hogy keresztáldozatodat úgy szemléljük, mint földi életed betetőzését, végső fejleményét, és abban megsejtsük a feltámadás fényét. Életed, halálod és feltámadásod megdicsőítette az Atyát, dicsőséget szerzett Istennek. A te tökéletes engedelmességed, a szenvedést és a halált is vállaló engedelmességed, dicsőséget szerzett az Atyának, mert ennek köszönhetően valósult meg a megváltás isteni terve. Urunk, hittel valljuk, hogy te vagy a Megváltónk, te vagy az üdvösség közvetítője. (Horváth István Sándor atya)

 
   

Gyászba borult Isten csillagvára,
Függönyt vontak mennynek ablakára,
Meghalt, meghalt az ártatlan Bárány,
Vértől ázott szent kereszt oltárán.

Temetésre lejön a mennyország,
Könnytől áznak az angyali orcák,
Sír, zokog a fiavesztett gerle,
Égig ér a Szűzanya keserve.

 
kép és szöveg: DukainéM.