2018. május 26.: Bérmálás

 

Bérmálás a kapuvári Nagytemplomban

Nagy izgalommal készültek gyermekük bérmálási ünnepére a kapuvári családok.
Szent Anna plébániatemplomunkban 2018. május 26-án, szombaton 10 órakor kezdődött az ünnepi szentmise, melynek főcelebránsa dr. Pápai Lajos nyugalmazott püspök volt.
Koncelebráltak: Bernáth Krisztián káplán, Lőrincz Béla vitnyédi plébános, Radó Tamás házigazda plébános.
A templom zsúfolásig megtelt a bérmálkozókkal, szülőkkel, bérmaszülőkkel, családtagokkal, rokonokkal. Az ünnepélyes bevonulást követően Tóth Imre a helyi egyházközség alelnöke köszöntötte a püspök urat és kérte, hogy a megjelent fiatalokat részesítse a bérmálás szentségében. További életére, munkájára a Jóisten bőséges áldását kérte. Megköszönte Tamás atya, Krisztián atya és a hitoktatók áldozatos munkáját.
Az evangélium felolvasása után Tamás atya bemutatta a bérmálkozókat. Örömmel mondta el, hogy a hitoktatók vezetésével 69 diák készült fel a bérmálás szentségének felvételére. Mindannyian kellőképpen felkészülten várják, hogy a Szentlélek által megerősítve a Katolikus Egyház méltó tagjai legyenek. Kérte részükre a bérmálás szentségének kiszolgáltatását.
Püspök atya homíliájában így szólt az egybegyűltekhez:
Ma Szentháromság ünnepe van, amikor megvalljuk a szentháromságos egy Istenben: az Atyába, a Fiúba és a Szentlélekbe vetett hitünket, és ti most ezen a szép ünnepen részesültök a bérmálás szentségében. A Katolikus Egyház Katekizmusa azt mondja: Az Isten utáni vágy az ember szívébe van írva, az Isten teremtette és Istenért teremtetett. Isten szüntelenül vonzza őt önmaga felé és az ember csak Istenben talál rá az igazságra és a boldogságra, amelyet állandóan keres. Bár a keresések lehetnek kétes értékűek, arra mégis rámutatnak éppen egyetemességüknél fogva, hogy az ember vallásos lény.
Az ember minden korban kereste az Istent. S mivel sokféle ember van és sokféle kultúra, ezért a keresés számtalan vallás kialakulásához vezetett. Az ember, kiindulva a teremtett dolgokból, képes felismerni bizonyos igazságokat Istenről. Keresi az ember a titkot, mert maga is titok önmaga számára. Egy neves spanyol teológus fogalmazta meg: Az embert nem lehet meghatározni az Istenre való valamiféle utalás nélkül. Joggal fogalmazta meg a II. Vatikáni zsinat, hogy az ember az örökkévalóság csíráját hordozza magában, mely nem vezethető vissza az anyagra. Az egyház, Isten minden létező oka és célja, bizonyossággal megismerhető, természetes kész világánál a teremtett dolgokból. Ez a képesség megvan az emberben, mert Isten képmására teremtetett. Szükség van az embernek az isteni kinyilatkoztatás megvilágosító erejére. Az ember istenkeresése eredményezte a vallásokat, melyben sok szép felismerés mellett félelmetes tévedések is keverednek. De elindult az Isten emberkeresése is és ezt nevezzük kinyilatkoztatásnak. És ez a kinyilatkoztatás Jézus Krisztusban nyerte el a teljességét.
Isten az Ószövetségben kinyilatkoztatja magát szava, beszéde, igéje által, és a kinyilatkoztatás akkor éri el a célját, amikor Isten szava, igéje személyesen jön el hozzánk. Az Ige testté lett és közöttünk élt. Az apostolok, akiket Jézus kiválasztott, akik vele voltak, hallgatták a tanítását, tanúi voltak csodáinak, akiket lenyűgözött a szeméből sugárzó fönség, lassan eljutottak annak felismerésére, hogy Jézus Krisztus valószínűleg a messiás, akire az egész nép várakozott. De mindent meghatározó esemény volt számukra Krisztus feltámadása. A feltámadás fényében rögtön megértették mindazokat a szavakat, és magatartás-formákat, amit Jézusnál már láttak előtte a földi életében, csak akkor még nem tudták összhangba hozni ezt az Istenről szóló elképzeléseikkel. Megértették a Jézus szavaiban és tetteiben felcsillanó isteni öntudatot. Pl. Jézus azt mondja, hogy közel van az Isten országa. Azért van közel, mert Jézus itt van köztünk. Amikor bűnöket bocsát, pedig azt pedig Isten teheti meg.
Szentlélek eljövetele pünkösd napján történt Jeruzsálemben. A zsidó zarándokok, akik összegyűltek hallották Péternek a beszédét, akik hittek Jézusban, azok megkapták a Szentlelket. Aztán amikor az üldözés elől a diakónusok Szamariába menekülnek, ott is hirdetik az evangéliumot, a szamaritánusokat is megkeresztelik. Péter és János apostolokat hívják el, akik kézrátétellel nekik is megadják a Szentlelket.
VI. Pál pápa írta, hogy a bérmálás a pünkösdi eseményt teszi jelenvalóvá az egyházban. Mivel Krisztus akarta, hogy az általa elküldött Szentlélek szentségileg minden korban jelen legyen az egyházban, azért létezik a bérmálás.
Az egyházba három szentségen keresztül lépünk be, úgyis mondhatnánk, szentelődünk fel. Ez a keresztség, a bérmálás és az eucharisztia. Vagyis a bérmálással lesztek az egyház teljes jogú tagjai. Részesei a minden megkeresztelt általános papságának, vagyis lesztek valóban keresztények.
A bérmálás által a Szentlélek bennetek is elmélyíti az isten-gyermekség tudatát és tapasztalatát. Erősebben egyesít Jézussal, az egyház teljes jogú tagjává tesz benneteket. És végül erőt ad, hogy Krisztus igazi tanúi legyetek a világban. Mégpedig olyan tanúi, akik nem szégyellik Krisztus keresztjét sem. Ti is megtapasztaljátok, ha valaki becsületesen akar élni, ahogy Szent Pál mondja: Krisztusban, az üldözést szenved. Majd ti is észre fogjátok venni, ha a hátatok mögött összemosolyognak: Ez még itt tart. Ez még ezt elhiszi, ezt még ez komolyan veszi. Nekünk nem kell törődni vele. Mi nem szégyelljük Krisztus keresztjét. Nyissátok ki a lelketeket a Szentlélek Istennek a befogadására! Mi pedig azért imádkozunk, hogy a Szentlélektől megerősítve ti is mindig hűséges tanúi tudjatok lenni Jézus Krisztusnak, akik nem szégyellik Krisztus keresztjét.”
A bérmálandók megújították keresztségi fogadalmukat, majd ünnepélyes ígérettételük és az értük szóló könyörgés elhangzása után a bérmáló püspök elé járultak, aki megkente homlokukat a krizmával. A szentliturgia az egyetemes könyörgésekkel folytatódott.
A szentmise végén a megbérmáltak nevében Fekete Tícia és Hoffer Dániel ministráns mondott köszönetet.
A záróáldást megelőző percekben plébánosunk megköszönte a püspök atya szolgálatát, és felkérte 13 fő megbérmált fiatal jutalmának átadására. A fiúk szorgalmas ministrálásukért, a lányok szép felolvasásukért kapták ajándékba YOUCAT – fiatalok katekizmusa című könyv egy-egy példányát. Megérdemlik, hogy név szerint említsük őket: Hoffer Dániel, Hoffer Kristóf, Horváth Zsófia, Janka Kiss, Kertész Bence, Kocsis Rebeka, Lengyel Gergely, Nyikos Dávid, Ódor Ármin, Sövegjártó Lázár, Szalai András, Szalai Bertold, Tremmel Bálint, A templomi ünneplés az iskolák bérmálkozóinak csoportos fényképezésével ért véget.

 

kép és szöveg: DukainéM.