A templomot 1762-ben kezdték építeni. Addig csak kis házi kápolnája volt a Rendháznak. Építtetője: Richter Ádám győri kereskedő és neje, Huber Anna. Sok győri család is hozzájárult jelentős összeggel, és a káptalan is.
A templom párhuzamosan halad az utcafronttal. A hagyományos orsolyita építkezésnek megfelelően a kolostor - iskola és internátus között. Szent Anna tiszteletére épült, barokk stílusban.
A csodálatosan szép főoltár fából készült, barna márványutánzattal festve. Remekmű, kevés e nagyon ízléses aranyozással, melyet a két, később odakerült, copf stílusú angyalszobor takar el. A főoltáron eredetileg Schaller István győri származású festő 1764-ben festett Szent Anna képe volt. (Az alapítónő Pátrónája) A XIX. sz. vége felé a Rendház folyosójára került a kép. Jelenleg a Xantus János Múzeumban van. A mostani főoltárkép nem műalkotás, az oldalfalak festményei sem. Ezeket Mladoniczky Ignác apát-plébános, templomigazgató helyeztette el 1908-ban. Rokona, Kastner bécsi festő művei.
Két oldalt Keresztelő Szent János és Szent János evangélista szobrai. A főoltáron kis keretben két fiatal jezsuita szent, az ifjúság pártfogói. Berchmann Szent János (belga, 22 évet élt, meghalt 1621, ünnepe aug. 13.) Jelmondata: "Én nagy szent akarok lenni." Rendünkben a juvenisták (első fogadalmasok) védő-segítőjeként tisztelték. A másik fiatal szent, Kosztka Szent Szaniszló (lengyel, nov. 13.) élt 18 évet, meghalt 1568-ban. Bécsben jezsuita növendék, majd Rómába küldik, ahol az előtte szentként meghalt Szent Alajos szobáját kapta. 1726-ban avatták szentté, mint az egyetemes ifjúság eszményképét.
A templommal egyidejűleg épült a két remek barokk mellékoltár. Festményeit 1908-ban szintén Mladoniczky kanonok távolíttatta el. A bal oldali falon volt a 14 segítő szent, jelvényeikkel. A középkorban nagy tisztelet övezte őket. A jobb oldali képen Ádám, Éva, az elveszett paradicsom és az ígéret: a kígyót lábbal tipró asszony. A mai Kastner féle képek témája: a Szentcsalád. Helyettük bizonyára nem az angyalkák dolgoztak. (naiv) Jézus is segített szüleinek. A többi szóló kép: Szent Lajos (jezsuita), Szent Cecília, Szent Ágnes, Árpádházi Szent Margit. Bal falsíkon: Jézus Szíve áldást ad Angéla művére. Szent Angéla az égre mutat. Szent Orsolya vértanú a Rend pátrónája, Szent Ágoston. A lourdesi Mária szobor a XX. századból.
A szószék copf stílusú. A szentély-rács értékes, fából készült, barokk stílusú és csodálatos, mint a gyönyörű kórusrács is. A főoltár feletti gyönyörű freskó Szűz Mária eljegyzését ábrázolja Szent Józseffel, a háttérben Mária szülei. A középső, legnagyobb mennyezetfreskó négy mezőbe osztott: Szent Orsolya (vértanúsága) megdicsőülése, Nagy Szent Gergely pápa a népvándorlás barbárainak nagy térítője, Loyolai Szent Ignác Angéla kortársa, akinek elgondolásait női vonalon Szent Angéla valósítja meg.
A Brudazzói látomás, (háttérben Bermond Franciska a rend elterjesztője) Guyard Mária első európai missziós nővér, aki Kanada földjére érkezett (1639. aug. 1.) Élt: 1599-1672 IV. 30.) Boldoggá avatták: 1980-ban.
A kórus alatti mennyezetkép: ovális mezőben Jézus Szíve, angyalokkal. A kórus mennyezetén az orgonáló Szent Cecília szűz vértanú (+230), az egyházi zene védőszentje. Előénekes, előimádkozó volt. Művészi értékű a barokk-kori feszület, a kórus alatt, amely a nővérek oratóriumában volt.