2016. április 12.: Irodalmi estek a Városházán

"Mi végre vagyunk a világon?" - "Az élő Gárdonyi-arc"
Kettős könyvbemutató Kapuváron

A Nádasi Alfonz Katedra és Kapuvár város Önkormányzata közös rendezvényeként a Költészet Napját 2016. április 12-én, kedden 18 órai kezdettel a Városháza dísztermében hármas születési jubileum jegyében, két könyv bemutatásával tartottuk meg.
Dr.  Korzenszky Richárd tihanyi bencés perjel úr egy új könyvvel ünnepelte születésének 75. évi évfordulóját. Keller Péter, minőségfejlesztő mérnök, Gárdonyi dédunokája is könyvvel ünnepelte 60. születésnapját.
A 70 évet betöltött Dr. Cs. Varga István irodalomtörténész narrátorként járult hozzá az igazi közösségi ünneppé váló hármas jubileum és kettős könyvbemutató rendezvényének rendkívül hangulatos, lélekvidámító sikeréhez.
Hámori György polgármester köszöntötte a megjelent közönséget és a vendégeket: „A Nádasdy
katedra előadása zajlik és nagyon örülök, hogy épületünkben adhatunk helyet a rendezvénynek. Nagy szeretettel köszöntöm körünkben Keller Péter urat, aki idén tölti a 60. életévét. Gárdonyi leszármazott és könyvében is a múlt hagyatékát próbálja tovább vinni nagyon-nagyon szépen, járt már itt nálunk. Következő két vendégünket két dolog biztos, hogy egybeköti: az egyik, hogy városunk díszpolgára, a másik, hogy mindegyiküknél van bicska, jó kapuváriként. (A két vendég mosolygó arccal mutatta be a zsebekből előkerült kapuvári bicskát, ezek láttán hatalmas nevetés tört fel a közönségből.) A polgármester így folytatta a mondandóját: Dr. Cs. Varga István professzor úr, az idén töltötte be 70. életévét. Évek, évtizedek gazdag szakmai életútja során tíz önálló könyve, számos könyvfejezete, száznál több tanulmánya, esszéje, kritikája jelent meg magyarul, oroszul, németül és angolul is. Sokszínű munkásságát számos kitüntetéssel, díjjal jutalmazták, 2016-ban a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje állami kitűntetéssel ismerték el sokrétű munkásságát. Egy kis küldöttséggel Egerben részt vehettünk egy gyönyörű ünnepségen, ahol professzor urat ünnepelték. Számunkra egy szép, felemelő élményt nyújtott. Richárd atyát köszöntöm, Isten hozta ismét. Hogy ne maradjon ki az évfordulók sorából, idén 75 éves. Édesanyja, Erzsi néni idén márciusban lett volna 101 éves. Megérdemel annyit, hogy egy pillanatra felálljunk és emlékezzünk rá olyan jó szívvel, mint ahogy ő egész végig jó szívvel gondolt a kapuváriakra. Megköszönöm Tamás atyának, hogy itt ünnepelhetünk együtt. Úgy gondolom, hogy méltó e hely arra, hogy vendégeinkkel találkozhassunk.”
A következőkben már az irodalmi professzor urat hallgattuk, aki az est folyamán többször emlékezett örömmel Teodóz atyára, kedves aforizmákat mesélt közös utazásaikról, előadásaikról. Az est levezető házigazdájaként a két új kiadványt méltatva, adta át a szerzőknek a szót, hogy könyveiket mutassák be a jelenlévőknek.
Richárd atya Mi végre vagyunk a világon? című könyve eszmei-gondolati szempontból összegező jellegű: főképpen az esszé és vallomás műfajában, keresztény értékrendben gondolkodó bencés szerzetes fontos gondolatainak gyűjteménye. Ezzel a könyvbemutatóval a felnevelő szülőföld iránti szeretetét fejezte ki az Én hazám című csodálatos vallomásában, amely a rendezvény nyitányaként hangzott el. Legújabb könyvében és a róla szóló összefoglaló beszédében szerzetesi életének, magyartanár hívatásának, írástudó értelmiségi létének aszú-örömét osztotta meg könyvében az olvasóival, most pedig hallgatóival. Főképpen az emberségben és magyarságban gondolkodó magyar írók és költők idézésével volt képes az ember életének alapkérdéseire létfontosságú gondolatokkal válaszolni. Könyvismertető előadása az együttgondolkodás mintapéldája volt: önismeretünket és valóságismeretünket gazdagító igényességgel adott biztatást a szépszámú hallgatóságnak. Egyszerre tett tanúságot hite, magyarsága és a szívünkben élő szellemi-lelki Európa mellett, és vallotta meg ragaszkodó szeretetét szülőföldjéhez. Az „itt vagyok honn” öröme érződött minden szavából. A szerző a következő gondolatokkal ajánlotta olvasásra: „Abban a tudatban adom közre, hogy nem ritkán szinte rögtönözni voltam kénytelen. Esetlegességük, olykor kidolgozatlanságuk ellenére is remélem, hogy a jó szándékú olvasót továbbgondolásra serkentik, és segíthetik abban, hogy közvetlen környezetükben, a rájuk bízottak között határozottabban tudjanak képviselni egy olyan értékrendet, amely meggyőződésem szerint képes arra, hogy teljesebb emberként tudjunk megállni kihívásokkal teli világunkban.”
Keller Péter a családkutatóból másfél évtized alatt Gárdonyi-kutatóvá lépett elő. Nagyapja, Gárdonyi József mindmáig információkban leggazdagabbkönyvére, Az élő Gárdonyi című életrajzra visszautaló címmel jelentette meg a Szent István Könyvkiadónál: Az élő Gárdonyi-arc című könyvét. A könyvbemutatón elhangzott Jókai Annának a Keller-könyvhöz írt előszava, hittevő, lényeglátó ajánlása, amelyben a „megkerülhetetlen Isten”-ről szól. Korunk legismertebb írója meggyőzően bizonyítja: Gárdonyi azokhoz a magyar írókhoz tartozik, akiknek az életén és életművén „párhuzamosan átragyog az élő, örök, Isten.” A Gárdonyi-dédunoka tényekre építő, hiteles forrásokból merítő könyvének víziója, misszió-tudata és a kitűzött célokat egységesítő és megvalósító tehetsége nyilvánvaló. Dédapja életéről és műveiből keresztény és magyar szemmel idéz és értelmez meghatározó gondolatokat. Könyvének egységét a legfontosabb elemző és értékelő szempont adja. A Dédapa életén és művein áthúzódó, etikumra épített minőségigény és átragyogó Jézus-eszmény.
Az előadás után a megvásárolt könyveket dedikálták a szerzők.

kép és szöveg: DukainéM.