2018. március 29.: Nagycsütörtök

 

Áhitattal készülődjünk, testvérek,
Emlékére ama titkos estének,
Hol a piros borbul
Krisztus vére csordul,
S lesz kenyér áldozata testének. ...

Mondá Jézus az utolsó szent estén:
"Vérem e bor, ez a kenyér én testem".
Hiszem, amit mondott,
Aki hisz, az boldog,
Hát még aki lakomáját élveztem! ...

Jeremiás siralmai templomunkban

Nagycsütörtökön este 7 órakor kezdődött Szent Anna plébánia-templomunkban az utolsó vacsorára emlékező ünnepi szentmise. A szentmise elején, a dicsőítés felhangzását követően elnémult az orgona, a templom csengői és harangjai. Már a régi öregek is úgy tartották: "Rómába mennek és ott gyászolják Krisztust." A szentmise végén következett az oltárfosztás: a miséző atya a ministránsok kíséretével körmenetben vitte az Oltáriszentséget a Szent József mellékoltár szentségházába, majd az oltár díszeit távolította el. Ezek a pillanatok emlékeztettek bennünket Jézus elfogatására és ruháitól való megfosztására.
Az éjszakai virrasztás elején plébánosunk, Tamás atya vezetésével a templom szkólája és a jelenlévő hívek a Jeremiás siralmait énekelték. Elhangzott: Jeremiás próféta siralma a szenvedő Messiásról; Aranyszájú Szt. János püspök katekéziséből: Krisztus vérének ereje; Olvasmány a zsidókhoz írt levélből az örök Főpapról; Litánia a Keresztre feszítetthez (Kyrie Puerorum)
A 22 óráig tartó virrasztás ideje alatt az imacsoportok énekes-imádságos imaórát tartottak.
szöveg és képek: DukainéM.