„Szent István király napja az egyik legrégebbi magyar ünnepnap, a keresztény magyar állam alapításának és ezeréves folytonosságának emléknapja. Uralkodása idején István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé: erre a napra hívta össze Székesfehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot, élete végén ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, majd 1038-ban ezen a napon halt meg. Az ünnep dátumát Szent László király tette át augusztus 20-ára, mert 1083-ban VII. Gergely pápa hozzájárulásával ekkor emeltették oltárra I. István relikviáit a székesfehérvári bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű.” (kormany.hu)
Kapuvár város augusztus 20-i ünnepi rendezvénye a Kapuvári Lóbarátok Köre Egyesület hintós fogatainak és lovasainak látványos megérkezésével kezdődött. A Szent Anna-templomhoz érkező egyesületi tagok hozták az új kenyereket.
A 9 órakor kezdődött ünnepi szentmisére az asszisztencia, a népviseletbe öltözött kapuváriak, valamint az új kenyerekkel érkezők kíséretével érkezett a szentmisét bemutató Radó Tamás plébános. A nemzeti színű szalaggal díszített kenyerek az oltár előtt kerültek elhelyezésre, melyek megáldására a szentmise elbocsátó áldása előtt került sor.
A városi megemlékezés a Kis-Rába folyó partján álló Szent István és Gizella szobornál folytatódott, ahova a templomból közösen vonultak az ünneplők.
Ünnepi beszédet mondott: Orbán Erna a Kapuvár Térségi Iskola igazgatóhelyettese.
„Nagy megtiszteltetés számomra, hogy e jeles napon köszönthetem Önöket, a városunk ünnepségén megjelent vendégeket. Ünnepelni jöttünk össze. Ha megkérdezném, mit is jelent számunkra, hogy ünnepelni, hamar kiderülne, hogy mindenkinek mást… Amiben mindannyian egyetértenénk az, hogy egy ünnepnap jó alkalom arra, hogy megálljunk egy pillanatra a rohanó hétköznapokban, hogy visszatekintsünk a már elvégzett feladatokra, és átgondoljuk az előttünk állókat.
A mai nap kivételes ünnepnap, hisz ez a nap a magyar katolikus egyház főünnepe, a 18. század második felétől királyi rendelettel országos, később nemzeti ünnep, majd a magyar országgyűlés 1991-ben a nemzeti ünnepek közül is kiemelte és augusztus 20. napját állami ünneppé nyilvánította.
Mit ünneplünk a mai napon? Elsősorban Szent Istvánra, az állam- és egyházalapító szent királyunkra emlékezünk, akit példaképként állíthatunk magunk elé. Fiához, Imre herceghez írt intelmeit idézve például állíthatnánk gyermekeink elé, mint családapát, mint hétköznapi embert. Törvényeit felolvasva egy vallásos, bölcs uralkodó képe jelenne meg előttünk, aki apja nyomdokaiba lépve nem másra vállalkozott, mint hogy alapjaiban változtassa meg a magyar nép mindennapjait. Első koronázása, az első törvények írásba foglalása, a vármegyerendszer, vagyis a magyar közigazgatás alapjainak megteremtése, egyházszervező tevékenységek, például templomépítés, templomba járás elrendelése, püspökségek alapítása…. Nincs köztünk olyan, aki nem tudná felmondani a szent királyunkról szóló leckét.
A mai nap azonban nemcsak Szent Istvánról szól. Mit ünneplünk még? Az életet, az új kenyeret. Az aratás és egyben a nyár végét, lassan lezárunk egy évszakot, és várjuk, mit hoz a következő. Bízom benne, hogy kivétel nélkül egyetértünk, hogy születésnapot is ünneplünk. Magyarország születésnapját. Ezen a napon gyermekként, de akár felnőttként is türelmetlenül vártuk az estét, amikor is az ország születésnapi tortájának gyertyái helyett tűzijáték borította fényárba a budapesti égboltot. Az idei egy különleges év, nem lesz tűzijáték, nem festi színesre semmi az eget. Az idei évben az emlékeinkben, a szívünkben és a lelkünkben ragyog majd a fény, és ez az ünnepnap eléri valódi célját: egységet teremt, összeköt minket, a Szent István királyra emlékezőket, az államalapítást, az új kenyereket ünneplőket.
A Kiss Kata zenekar egyik számából vett idézettel köszönöm meg figyelmüket, mely tökéletesen összefoglalja a mai nap, augusztus 20-a lényegét, és közelebb visz minket a mai ünnep csodájához: Együtt dobban a szív, s benne dobban a szó. Magyarnak lenni, igenis jó!””
Az ünnepi beszéd elhangzása után Kapuvár Város Önkormányzata nevében Hámori György polgármester, Tóth Imre alpolgármesterrel koszorút helyezett el a Szent István szobornál és a Hét Vezér kopjafáinál. Az intézmények és a pártok képviselői is elhelyezték a megemlékezés koszorúit.
A városi ünnepségen közreműködtek: Horváth István tárogatón, a Haydn Vegyeskar Lukovits Györgyi karnagy vezetésével, Kapuvár város Fúvószenekara Kőszegi Németh József karnagy vezényletével és a Versmondó Stúdió tagjai.
