Templomok

Garta - Szent Sebestyén - templom

Garta (jelenleg Kapuvár városrésze) első temploma fából épült Szent Fábián és Szent Sebestyén vértanuk tiszteletére 1710 körül. A módosabb emberek a templom köré temetkeztek. Kicsiny volta miatt a hívek szívesebben jártak Kapuvárra vagy Babótra. Később megépítették az első kistemplomot 1742-ben, kelet-nyugati fekvéssel, bejárata Kapuvár fele nézett, kívül harangláb állt, benne két haranggal. 1761-ben lebontották a haranglábat, a bejárat elé tornyot építettek és összekötötték a templommal. Ezen második templomot az elkövetkezendő 150 év alatt berendezik és folyamatosan díszítik. Délkeleti oldalán kőfallal körülölelt temető volt. E templom két oltárral rendelkezett. A főoltár két festett képe Szent Sebestyént és Katalint ábrázolta, a kisoltár téglából épült, rajta a fájdalmas anya képe. Ez az időszak Garta növekedésének kora, melyben iskolákat alapítottak és építettek. Ez az első funtus nélküli iskola, mely magánházban volt. Szerény intézmény volt: az egytantermes oskola tanítólakással alkotta az úgynevezett mesterházat. 1875-ben lebontották a régi mesteriskolát és vele szemben tágas új iskolát építettek új tanítólakással. Ez lett Garta szíve. Ezen iskolában már négy tanítói státusz volt. Az első kőtemplom, mely Garta második temploma volt, megöregedett és elég rossz állapotba került. Ezidőtájt Garta lakossága is megszaporodott, elérte a kb. 1500 főt. Kapuvár templomát háromhajóssá bővítik (1884), Garta sem akar lemaradni, ezért a közösség új templom megépítését határozza el 1900 január 7-én. 1906 április 8-án Németh János prépost plébános tette le és áldotta meg az alapkövet.

Bánszkor Mihály budapesti építész készítette a terveket és ő vezette az építkezést is. A templom 1600 fő befogadására alkalmas, alapterülete 372 m2, párkánymagassága 12 méter. Belső berendezésével együtt neogót stílusban épült. Kecses tornya 47 méter magas, párkánymagassága 36 méter. A munkálatokat jobbára gartai mesterek végezték; a belső berendezés (fő és mellékoltárok, szószék) Lewis Róbert szombathelyi műhelyében készült. A pneumatikus orgonát Angszter József és fia készítette.

Az új templomot 1907. június 16-án szentelte fel gróf Széchenyi György győri megyéspüspök, aki Eszterházy Miklós herceg (aki 8000 koronával támogatta az építést) és Berg Miksa kíséretében érkezett Kapuvárra. Garta első plébánosa Turner Kálmán lett, aki a Thalabér Gyuláné vendéglős által adományozott házban alakította ki a plébániát. Fennállásának közel száz esztendeje alatt a templomot gazdagon berendezték, szobrokkal és festményekkel díszítették. Szépek a stációs képek és a templomban kapott helyet a gartai születésű Lukácsi Lajos kőből készült Krisztus szobra is. A szép neogót templom már messziről hirdeti Isten dicsőségét és a hívek buzgóságát.
 
 
 
SZENTMISÉK RENDJE 

kedd-szombat: 18:00

vasárnap: 09.30
IRODAI ÜGYFÉLFOGADÁS A GARTAI PLÉBÁNIÁN
kedd: 9:00-11:30

szerda: 15:00-17:30

 

 

 

Házhely - Sarlós Boldogasszony templom

1923-ban Eszterházy Pál herceg telket osztott Kapuvár északi részén nem messze a Magas úttól. A terület közepén kijelölt négy központi telket; ebből kettőt az egyház javára szánt, templom és plébánia építésére. Sajnos ez a gazdasági nehézségek, a ferencesek Kossuth utcai letelepedése miatt, majd a kommunizmus uralma alatt nem valósulhatott meg. 1987-ben a Magyarok Nagyasszonyának ünnepén határozta el az Egyházközség a templom felépítését. Különféle betartások, a rosszindulat megnyilvánulásai, szinte folyamatos akadályoztatások után kaptuk meg az építési engedélyt. Alapkőletétel 1989 júniusában volt, melyet Dr. Pataky Kornél győri megyéspüspök végzett. A tervet Jáky György győri építész, festőművész készítette el. A kivitelezés a kapuvári Városgazdálkodási Vállalat részvételével, Papp Imre főmérnök és Rinner Sándor építész vezetésével történt. A műszaki ellenőr Lukácsi István építész volt.

A templom sarlóhoz hasonló elrendezésű, külön belső kápolnával, a nagyterem területe 250 m2. Létrejötte a Kapuvárott élő emberek adományainak, a győri egyházmegyében tartott gyűjtéseknek, külföldi segélyszervezetek, külföldön él kapuváriak, valamint a vállalatok anyagi, természetben nyújtott támogatásának köszönhető. Külön köszönet a Termelőszövetkezetnek és a Diadal Ruhaipari Rt.-nek.

A templom elkészültével 27 milliós értékkel - ebből emberi közmunka és vállalatok segítsége közel 4 millió forintot tett ki - gyarapodott az Egyházközség és Kapuvár városa. Köszönet mindezért mindenkinek, de elsősorban az Úrnak aki ehhez erőt, buzgóságot és sok kitartást adott.
A felszentelés 1991. szeptember 12-én történt, melyet Győr püspöke Dr. Pápai Lajos végezett el. A megépült templom lassan szépült, mint az új családi házak. Az eltelt több mint tíz esztendő alatt szinte minden elkészült: oltár, oltárkép, liturgikus tér a berendezéseivel. A padtömbök, keresztút és a színes ablakok Perlaki István üvegfestő-iparművész munkái. 1998-ban a gartai születésű Kiss-György Barnabás ferences szerzetes atya két új harangot ajándékozott a templomnak. Ő szinte évenként segíti adományaival, ajándékaival a számára nagyon kedves Szűz Anya templomot. A nagy hálaadás 2001. szeptember 12-én történt, amikor köszönetet mondott a plébánia papsága, az Egyházközség, hívek és vendégek a sok isteni erőért melyben tíz éven keresztül részesült a Házhely lakossága. Mintegy a munkálatok lezárásaként új, digitális, két manuálos villanyorgonát szenteltünk, hogy az Istent dicsőítő énekek szebbé tehessék az istentiszteleteket.
A templomépítők: Zsebedics József kanonok-plébános, Szakály Gyula káplán, Horváth Ferenc lelkész, a kerületi esperes Horváth István prépost-kanonok, gartai plébános, a Szent Ferenc templom igazgatója pedig Horváth Brunó főesperes. Az Egyházközség elnöke Kiss M. Gyula, alelnök Varga István, templomatya pedig Németh István.
 Zsebedics József címzetes kanonok, nyugalmazott plébános pünkösd vigíliáján hunyt el, életének 77., papságának 53. évében. 2018. május 30-án püspöki gyászmise keretében helyezték örök nyugalomra, akarata szerint az általa épített kapuvár-házhelyi Sarlós Boldogasszony-templomban.
További képek a templomról

A szentély

A karzat

 


Az oltárkép

Az új üvegablak
 
 Szentmisék rendje:
Nyáron (04.01.-09.30.)

péntek: 17.30

vasárnap: 08.00
Télen (10.01.-03.31.)

péntek: 16.30

vasárnap: 08.00

 

Vitnyéd - Keresztelő Szent János vértanúsága templom

Vitnyéd írásos említésével 1256-ban találkozunk először. Valószínű kicsi település volt az óriási kiterjedésű erdő és a vizes, lápos terület a (Hany) határán. Az 1492. évi okirat (Kanizsaiak sárvári és kapuvári uradalmának urbáriumai) nem szól arról, hogy temploma lett volna a falunak. Az 1590 évből származó egyházi összeírások szerint azonban már volt. „Templum. Szentegyházuk vagyon, de most nincsen prédikátoruk.” Vitnyéd ekkor Csapodnak volt a leányegyháza, ahonnan egy Miklós nevű prédikátor járt át ide. A templomhoz tartozott egy halászóvíz és egy kaszáló. Nádasdi Ferenc a birtokot, köztük Vitnyéd tulajdonosa 1643-ban katolizált. Ezt követően tértek vissza őseink is a katolikus hitre.
 Más falvakat érintő, 1590-es egyházi iratokból tudjuk, hogy ekkor nem volt temploma Ordónak, Hidasnak, Endrédnek, Homoknak. Szergénynek is csak „puszta kápolnácskája” volt. Az 1594 évi török betörést követő 1597-es felmérésből ismerjük, hogy „Íth Vittnyeden az egyházhoz sem Szántóföld, sem rét nincsen, hanem régtül fogva Magán Szakasztottak halászszó vizet hozzája, úgy mint az ottvaló hosszú híd mellett delrül….. mostan pusztának mondgyák”.
1680 körül égett le a falu, feltehetően fából készült temploma, melyet hamarosan újjá építettek. Erről tudósít az 1696-1697 évi egyházlátogatási jegyzőkönyv, mely szerint „Kicsi temploma a falun kívül van, még nincs befejezve. Kívül, belül elég szép. Keresztelő Szent János tiszteletére van szentelve….. Hordozható oltárkövét Barbacsról kölcsönözték. A temető a templom körül van, gerendákkal elkerítve. A harang egy haranglábon függ a faluban. Szószék, kórus van, de keresztelőkút nincs”. Néhány évvel korábban került Vitnyéd a kapuvári anyaegyházhoz, amely addig a locsmándi főesperességhez tartozott. A templom fenntartását szolgálta egy rét. A plébánosnak volt egy halászó helye a Kis-Rába folyónál, a közhidnál, amelyet Papvizének mondtak, egy kaszálója, amelyet Paprét-jének. 
 

A falunak 296 katolikus és 5 másvallású lakosa volt. A plébános és a kántor Kapuvárról jártak ki. Minden harmadik vasárnap és ünnepnap volt istentisztelet. A 33 éves tudományos képzettségű, Rómában felszentelt plébánost Andor Istvánnak hívták. Az 1714 évi jegyzőkönyvből ismerjük, hogy a falun kívül található, kívül-belül közepesen díszes templom a kuruc-labanc harcokban megrongálódott. A temető kerítését is lerombolták. A kicsi templomnak egy oltára volt. Száz évvel későbbi, 1813-ban keltezett jegyzőkönyv már a mai templomról tudósít.„A templom szilárd anyagból szentéllyel, sekrestyével, toronnyal az 1794 esztendőben őméltósága Eszterházy Miklós adományából épült. Az adomány nem volt elég, ezért a község még 400 forintnál több támogatást volt kénytelen adni. Az épület száraz, levegős, boltíves, kőtáblákkal lerakott. Védőszentje Keresztelő Szent János.” Ekkor Tolnay Ferenc volt Kapuvár és Vitnyéd plébánosa. A nagyharangot a vitnyédi Tóth Ferenc adományozta, a két kisebbet a község készíttette. Toronyóra nem volt. A hajóban 16, a szentélyben 2 fából készült padot helyeztek el. A templomot két kőből épített oltárral adták át. A főoltáron Keresztelő Szent János festett képe, a másikon Szent Antal falra festett képe és Nepomuki Szent János szobra volt látható. A templomnak egyik kaszálója a Berek mellett, a másik a Dudás rétek mellett volt. A temető közvetlenül a falu szélső házai után található, melynek bővítése indokolt. A kisdedek temetését az iskolamester végzi. A hívek magyar anyanyelvűek, két vagy három kivételével mind katolikusok. Minden vasár és ünnepnapon van szentmise. Az iskola elégséges a gyerekek befogadására, de rendezetlen. 
 Amikor 1899-ben elkészült, az akkor új oltárkép és a szószék, készítője Antal Ferenc munkájának ellenértékeként megkapott két fából készült barokk szobrot. Az egyik a Pieta-t, a másik Lukács evangélistát ábrázolta. A szobrok kalandos sors után – miközben kiderült róluk, hogy ismeretlen magyar szobrász európa-hírű alkotásai – ma az Esztergomi Keresztény Múzeumban láthatók. 1932-ben Borsa Schulzbach Ferenc festette ki a templomot, a mellékoltár fölött megtalálta az 1794-ben készített Szent Antalt ábrázoló freskót. 1938-tól önálló az egyházközség. 1944-ben a nagyharangot „besorozták”, háborús célra felhasználták. Utódját 1949. február 6-án szólaltatták meg. 1945-ben aknatalálat érte a templom tetőzetét, amelyet a front elvonulása után a vitnyédiek kijavítottak.   
A templom falai szigetelés hiányában annyira vizesek dohosak lettek, hogy 1980-ban le kellett verni a vakolatot kívül, belül 2-3 méter magasságban, azért, hogy egy évi száradás után vízgátló anyaggal bevakolják. De néhány év múlva a falak újra nedvesedtek, most már az új vakolat fölötti térben. 

 
A régi, 1899-ben fából készült oltárképet és szószéket 1982-ben bontották le. Az új oltárképet a félköríves falra Závory Zoltán festette. Ebben az évben került sor a belső falak átfestésére, az ablakok megduplázására is. 1989-ben avatták fel a bejárat mellett elhelyezett az első és a második világháborús hősök és áldozatok nevét megörökítő márványtáblákat. Ebben az évben került a toronyba két új harang is. 1990-ben kapott új stációképeket a templom, amelyek szintén Závory Zoltán alkotásai. 1996-1997-ben cserélték ki a kőlapokat, készült el a mostani márvány padozat. 1999. augusztusától 2000. Májusáig tartott a templom teljes felújítása a lábazattól a keresztig. 2000-ben a belső falak festése, a berendezési tárgyak átfestése történt meg. 
2004. novemberében toronyóra került a templomra, melyet Tóth Géza vitnyédi vállalkozó készítetett a székesfehérvári Rancz óragyárral. 
2005. év első felében a helyi Önkormányzat elkészítette a templom külső díszvilágítását. 

2023. januárjától a Vitnyédi templom ellátását Veres András megyéspüspök a Kapuvári Plébániára bízta. A templomban megújult a hanrangvezérlő berendezés és kiépítésre került az énekszöveget vetítő rendszer is. 

 

Szentmisék rendje:
 
Nyáron (04.01.-09.30.)
kedd: 19:00
vasárnap: 11.00
IRODAI ÜGYFÉLFOGADÁS A VITNYÉDI PLÉBÁNIÁN
Kedd: 18.00-18.30
Télen (10.01.-03.30.)
Kedd: 18:00
vasárnap: 11.00
IRODAI ÜGYFÉLFOGADÁS A VITNYÉDI PLÉBÁNIÁN
Kedd: 17.00-17.30

 

Öntésmajor - Szent Pál templom

Az Eszterházi Hitbizomány egyik régi majora Öntés. Az embereket fogatokkal, később lóvasúttal szállították a kapuvári Nagytemplomba. A majornak már 1870-ben volt uradalmi iskolája kántortanítóval. Ezen iskolát a tanítólakással együtt többször átépítették. 1934-ben a Hitbizomány oltárfülkét építtetett az iskola nagytereméhez. Ebben helyezték el a homokkőből készült oltárt, rajta pedig a védőszentnek, Szent Pál apostolnak szobrát. A hívek anyagilag hozzájárultak az istentisztelethez szükséges felszerelések megvásárlásához. Ezentúl nagy ünnepeken a plébánia papsága, majd a Kapuvárra telepített ferencesek járnak ki misézni. Az első tanítók Szabó Kálmán, Smidt Elek, majd Kiss V. Pál segítették ezen munkát, sőt ellátták a vasárnapi litániákat, később a kántorizálást. A második világháború utáni idők nagy társadalmi változásai után, a kommunista vezetés faajtóval lezárta az oltárfülkét ezzel akadályozva a lelkipásztori munkát. Ettől kezdve a földhöz juttatott volt öntési cselédek gondoskodtak a lelkipásztorok szállításáról. Az erőszakosan megszervezett termelőszövetkezet létrejötte után pedig minden feladat a kapuvári plébániára hárult, még az Öntésmajorba jutás nehézségei is.
Miután 1976 májusával teljesen megszűnt az iskola, a nagytermet különböző szolgáltatásokra használták, többek között misézésre is. Az 1982-es esztendő nagy változást hozott. Lebontották a régi tanítólakot, új orvosi rendelőt és postát építettek, a régi tantermet a kis irodával együtt a Városi Tanács engedélyével kápolnává alakították.
Ekkor lesz kicsike temploma Öntésnek. A hatalmas munkával (sok társadalmival) és anyagi áldozattal létrehozott istenházát Dr. Pataky Kornél megyéspüspök szentelte fel 1982 szeptember 18-án Orbán Imre templomatya kérésére. Ettől kezdve a plébános Zsebedics József, Szakály Gyula és Kapui Jenő káplánok rendszeresen miséznek az öntésmajori Szent Pál templomban. 1985-ben új harangtorony épült az iskolaudvarban, majd telekcserék és épületvásárlások következtek. Az egyházközségé lett a templom, valamint a volt iskolaudvar, melyet szép karácsonyfafenyők díszítenek. A fenyőfák növekednek, a templomot megtöltik az öntésiek, vannak ministránsok, felolvasók és énekesek. Várjuk a vidék fejlesztését, mely Kapuvár egyes számú választókörzete részére is gazdasági, társadalmi és lelki fejlődést hozna.
2018-2019-ben az öntési templom külsőleg és belsőleg egyaránt megújult. A felújítás az Egyházközség a Hívek és Kapuvár Város Önkormányzatának segítségével valósulhatott meg. 

További képek a templomról

 

 
Szentmisék rendje:
 
Nyáron (04.01.-09.30.)

vasárnap: 09.30
Télen (10.01.-03.30.)

vasárnap: 09.30

 


Tőzeggyármajor - Nagyboldogasszony templom


A szentély

Az épület



 


Nagyboldogasszony szobor
Szentmisék rendje:
Nyáron (04.01.-09.30.)

vasárnap: 10.45
Télen (10.01.-03.30.)

vasárnap: 10.45

Kapuvár - Assisi Szent Ferenc templom 


 

Szentmisék rendje
Nyáron (04.01.-09.30.)
Szombat: 17.30
Vasárnap: 11.30
Télen (10.01.-03.30.)
Szombat: 16.30
vasárnap: 11.30