Szent Anna plébániatemplom - Kapuvár
Kapuvárnak az elmúlt fél évszázadban több temploma volt. Az első a várban, a várkápolna. Majd ezt követően egy fatemplom épült harangtoronnyal; ekkor alapítják a plébániát 1679-ben. Megépítik az első kőtemplomot az úttal párhuzamosan 1718-ban.
A feljegyzések szerint egy kisebb, mutatós barokk templom, gazdag berendezéssel és ajándékokkal elhalmozva. Ebben keresztelték meg 1749-ben Istvánt, akit a kapuváriak Hany Istóknak neveztek el. Ez a templom kicsinek bizonyult, hiszen Kapuvár és a környék lakossága rohamosan nőtt. Másrészt vizenyős területe miatt a falak megsüllyedtek. Ezért 1808-ban megépül klasszicista stílusban a második kőtemplom, hatalmas világító ablakokkal és erős toronnyal. Ebben helyezik el a védőszent képét a főoltárban. Ez Szent Annát és családját ábrázolja. A kép Bécsben készült 1821-ben, Carol Petrus Goebel munkája. Ez ma is a kibővített templom ékessége. (A templomépítő plébános Tolnai Ferenc - aki 52 évig volt Kapuvár plébánosa - saját arcképét is elkészíttette a művésszel. Ezt a plébánián lehet látni.)
A templom kicsinek bizonyult, az 1843-as tűzvész erősen megrongálta, ezért átépítik úgy, hogy nagyobb legyen a befogadó képessége. Két mellékhajót építenek hozzá, ekkor lesz háromhajóssá a templom. A kazettás mennyezetet megnyitják, hatalmas kupolákat építenek bele, a tornyot zsalugáteros résszel megemelik és kupolával látják el. Így válik a kibővített háromhajós templom a vidék és a Rábaköz egyik legszebb, legnagyobb templomává. A templom falán levő táblán ezt olvashatjuk: "Épült klasszicista stílusban, eklektikusan átalakítva. Ezen munkálatokat megszervezte és irányította Dominkovics Sándor esperes-plébános.
Hamarosan megépíti az új plébániát, amely ma is látható. Beköltöznek, majd néhány hónap múlva orbáncban meghal, 1893-ban. A templomot belül kifesti, berendezi és az adósságot kifizeti Németh János prépost-plébános, aki szintén a kapuvári temetőben nyugszik. Ő építteti meg a ma is látható orgonát. Várkonyi Jenő apát plébános a lelkipásztori munka átalakításával és elmélyítésével foglalkozik: kongregációk, egyletek és hitéleti társaságok alapítása. Nagy segítséget jelentett a Szatmári Irgalmas Nővérek munkája a leányifjúság nevelésében.
Az új évszázadban két káplánja van Kapuvárnak. Ők nagy buzgalommal és fiatal emberek energiájával nagy segítséget jelentenek. Ezért is tisztelik és szeretik őket! Ekkor válik a közösség a Rábaköz mélyen vallásos központjává. Ő szervezi meg az 1945-ös változások után a majori iskolákat és miséző helyeket (Öntés, Kistölgyfa, Földvár). Az ötvenes évek nagy politikai és társadalmi változásai (kommunizmus) sok kihívást jelentenek az Egyház és a papság számára. 1951-ben új plébánosa lesz Kapuvárnak Rákosi Elek, a későbbi kerületi esperes, püspöki irodaigazgató, majd helynök személyében. Ő alakítja át a lelkipásztori munkát, megszervezi a plébánia és lakóinak ellátását hiszen a földeket és a vagyont kihúzták az egyház lába alól.
A buzgó kapuváriak nemcsak ebben támogatják, hanem a plébániaépület és a templom külső és belső kialakításában. Ekkor alakulnak ki a külső és belső formák - így látható ma is. A templom kifestésével csodálatossá tette azt. Nedesovszky János apát-plébános és Zsebedits József c. kanonok plébánossága alatt a zsinat előírásának megfelelően kialakulnak a belső terek. Oltár, liturgikus tér, sedes, ambo, a ministránsok és énekesek helyének kialakításával pedig a hívek tevékeny bekapcsolódását akarják megvalósítani. Így érkezik meg Kapuvár városa, temploma és hívei a megkezdett rendszerváltozáshoz. A templom ékessége a jobbhajóba beépített Lourdesi barlang, a bal hajóba pedig, 1989 májusában készült (több átalakítással) a Szarkofág oltár: "Mindenszentek tiszteletére a szenvedő lelkekért, a világháború áldozatainak emlékére" felirattal. A ma látható orgona kétszer lett átépítve, a mostani mechanikus; két játszóasztalos 23 regiszterrel. A kibővített háromhajós templom festői voltak: Thury Gyula, Somodai János és Závory Zoltán. Mindegyikük kezenyoma és lelkülete benne van a templomban. A karban az orgona felett secco falfestmény látható, ez a kapuváriakat ábrázolja ősi népviseletben.
Így tudjuk megadni a templom lelkületét. Istent dicsőítik a szentélyben az angyalok és a szentek; a templomban és a kóruson a kapuvári emberek. A milleneumi esztendőt lezárva bronztábla helyeztetik el a főbejáratban a harangok háromszori pusztulásának emlékére (tűzvész 1843, első világháború 1914, második világháború 1944).
A harangok sorsa hasonló az itt lakó emberekéhez, hiszen ők is szenvedtek, pusztultak, meghaltak ezen időszakokban. Az Új évezredet ezen kéréssel kezdjük:
"Uram védd meg és mentsd meg Kapuvár népét a tűzvésztől és a háborúktól".
Kapuvári születésű papok
|
|
Újmiséjük éve |
|||
1. |
|
Szakács János |
|
1932 |
2. |
|
Kovács Kálmán |
|
1934 |
3. |
|
Dr. Németh Kálmán |
|
1934 |
4. |
|
Horváth H. Géza |
|
1934 |
5. |
|
Pintér János (Garta) |
|
1934 |
6. |
|
Varga József |
|
1937 |
7. |
|
Kerényi Olaf bencés |
|
1937 |
8. |
|
Varga B. Ferenc |
|
1937 |
9. |
|
Kiss Géza (Garta) |
|
1940 |
10. |
|
Kiss István (Garta) |
|
1941 |
11. |
|
Bányász Károly |
|
1942 |
12. |
|
Szakács András |
|
1944 |
13. |
|
Böcskei Bertold kármelita |
|
1944 |
14. |
|
Németh András szalézi |
|
1946 |
15. |
|
Henye Géza |
|
1951 |
16. |
|
Pálmai János |
|
1951 |
17. |
|
Szalay Géza szalézi |
|
1952 |
18. |
|
Dr. Radics János |
|
1955 |
19. |
|
Varga M. János |
|
1961 |
20. |
|
Nagy József |
|
1961 |
21. |
|
Ormódi Károly |
|
1963 |
22. |
|
Dr. Varga Pál |
|
1963 |
23. |
|
Dr. Korzenszky Richárd bencés |
|
1964 |
24. |
|
Csermelyi Károly (Gyömöre) |
|
1968 |
25. |
|
Dr. Szaradics József (Osli) |
|
1976 |
26. |
|
Kiss György Barnabás ferences (Garta) |
|
1978 |
27.
|
|
Lukácsi Zoltán
|
|
1992
|