Szent Anna plébániatemplom - Kapuvár

Kapuvárnak az elmúlt fél évszázadban több temploma volt. Az első a várban, a várkápolna. Majd ezt követően egy fatemplom épült harangtoronnyal; ekkor alapítják a plébániát 1679-ben. Megépítik az első kőtemplomot az úttal párhuzamosan 1718-ban.
A feljegyzések szerint egy kisebb, mutatós barokk templom, gazdag berendezéssel és ajándékokkal elhalmozva. Ebben keresztelték meg 1749-ben Istvánt, akit a kapuváriak Hany Istóknak neveztek el. Ez a templom kicsinek bizonyult, hiszen Kapuvár és a környék lakossága rohamosan nőtt. Másrészt vizenyős területe miatt a falak megsüllyedtek. Ezért 1808-ban megépül klasszicista stílusban a második kőtemplom, hatalmas világító ablakokkal és erős toronnyal. Ebben helyezik el a védőszent képét a főoltárban. Ez Szent Annát és családját ábrázolja. A kép Bécsben készült 1821-ben, Carol Petrus Goebel munkája. Ez ma is a kibővített templom ékessége. (A templomépítő plébános Tolnai Ferenc - aki 52 évig volt Kapuvár plébánosa - saját arcképét is elkészíttette a művésszel. Ezt a plébánián lehet látni.)
A templom kicsinek bizonyult, az 1843-as tűzvész erősen megrongálta, ezért átépítik úgy, hogy nagyobb legyen a befogadó képessége. Két mellékhajót építenek hozzá, ekkor lesz háromhajóssá a templom. A kazettás mennyezetet megnyitják, hatalmas kupolákat építenek bele, a tornyot zsalugáteros résszel megemelik és kupolával látják el. Így válik a kibővített háromhajós templom a vidék és a Rábaköz egyik legszebb, legnagyobb templomává. A templom falán levő táblán ezt olvashatjuk: "Épült klasszicista stílusban, eklektikusan átalakítva. Ezen munkálatokat megszervezte és irányította Dominkovics Sándor esperes-plébános.
Hamarosan megépíti az új plébániát, amely ma is látható. Beköltöznek, majd néhány hónap múlva orbáncban meghal, 1893-ban. A templomot belül kifesti, berendezi és az adósságot kifizeti Németh János prépost-plébános, aki szintén a kapuvári temetőben nyugszik. Ő építteti meg a ma is látható orgonát. Várkonyi Jenő apát plébános a lelkipásztori munka átalakításával és elmélyítésével foglalkozik: kongregációk, egyletek és hitéleti társaságok alapítása. Nagy segítséget jelentett a Szatmári Irgalmas Nővérek munkája a leányifjúság nevelésében.
Az új évszázadban két káplánja van Kapuvárnak. Ők nagy buzgalommal és fiatal emberek energiájával nagy segítséget jelentenek. Ezért is tisztelik és szeretik őket! Ekkor válik a közösség a Rábaköz mélyen vallásos központjává. Ő szervezi meg az 1945-ös változások után a majori iskolákat és miséző helyeket (Öntés, Kistölgyfa, Földvár). Az ötvenes évek nagy politikai és társadalmi változásai (kommunizmus) sok kihívást jelentenek az Egyház és a papság számára. 1951-ben új plébánosa lesz Kapuvárnak Rákosi Elek, a későbbi kerületi esperes, püspöki irodaigazgató, majd helynök személyében. Ő alakítja át a lelkipásztori munkát, megszervezi a plébánia és lakóinak ellátását hiszen a földeket és a vagyont kihúzták az egyház lába alól.
A buzgó kapuváriak nemcsak ebben támogatják, hanem a plébániaépület és a templom külső és belső kialakításában. Ekkor alakulnak ki a külső és belső formák - így látható ma is. A templom kifestésével csodálatossá tette azt. Nedesovszky János apát-plébános és Zsebedits József c. kanonok plébánossága alatt a zsinat előírásának megfelelően kialakulnak a belső terek. Oltár, liturgikus tér, sedes, ambo, a ministránsok és énekesek helyének kialakításával pedig a hívek tevékeny bekapcsolódását akarják megvalósítani. Így érkezik meg Kapuvár városa, temploma és hívei a megkezdett rendszerváltozáshoz. A templom ékessége a jobbhajóba beépített Lourdesi barlang, a bal hajóba pedig, 1989 májusában készült (több átalakítással) a Szarkofág oltár: "Mindenszentek tiszteletére a szenvedő lelkekért, a világháború áldozatainak emlékére" felirattal. A ma látható orgona kétszer lett átépítve, a mostani mechanikus; két játszóasztalos 23 regiszterrel. A kibővített háromhajós templom festői voltak: Thury Gyula, Somodai János és Závory Zoltán. Mindegyikük kezenyoma és lelkülete benne van a templomban. A karban az orgona felett secco falfestmény látható, ez a kapuváriakat ábrázolja ősi népviseletben.
Így tudjuk megadni a templom lelkületét. Istent dicsőítik a szentélyben az angyalok és a szentek; a templomban és a kóruson a kapuvári emberek. A milleneumi esztendőt lezárva bronztábla helyeztetik el a főbejáratban a harangok háromszori pusztulásának emlékére (tűzvész 1843, első világháború 1914, második világháború 1944).
A harangok sorsa hasonló az itt lakó emberekéhez, hiszen ők is szenvedtek, pusztultak, meghaltak ezen időszakokban. Az Új évezredet ezen kéréssel kezdjük:

"Uram védd meg és mentsd meg Kapuvár népét a tűzvésztől és a háborúktól".

Kapuvári születésű papok

 

     

Újmiséjük éve

1.
 
Szakács  János
 
1932
2.
 
Kovács  Kálmán
 
1934
3.
 
Dr. Németh  Kálmán
 
1934
4.
 
Horváth  H.  Géza
 
1934
5.
 
Pintér János    (Garta)
 
1934
6.
 
Varga  József 
 
1937
7.
 
Kerényi  Olaf   bencés
 
1937
8.
 
Varga  B.  Ferenc
 
1937
9.
 
Kiss  Géza    (Garta)
 
1940
10.
 
Kiss  István   (Garta)
 
1941
11.
 
Bányász  Károly
 
1942
12.
 
Szakács  András
 
1944
13.
 
Böcskei  Bertold   kármelita
 
1944
14.
 
Németh  András   szalézi 
 
1946
15.
 
Henye  Géza
 
1951
16.
 
Pálmai  János
 
1951
17.
 
Szalay  Géza    szalézi
 
1952
18.
 
Dr.  Radics  János
 
1955
19.
 
Varga  M.  János
 
1961
20.
 
Nagy  József 
 
1961
21.
 
Ormódi  Károly
 
1963
22.
 
Dr. Varga  Pál
 
1963
23.
 
Dr.  Korzenszky  Richárd    bencés
 
1964
24.
 
Csermelyi  Károly    (Gyömöre)
 
1968
25.
 
Dr.  Szaradics  József    (Osli)
 
1976
26.
 
Kiss  György  Barnabás   ferences (Garta) 
 
1978
27.
 
Lukácsi  Zoltán 
 
1992