A polgári évnek utolsó napján különös figyelmet kap az idő. Elmúlik valami, és azzal elkezdődik valami más. Fogadalmak hangzanak el: hogy mit hagyunk el és mit tartunk be a következő évben.

A hívő ember ezen a napon hálát ad Istennek a sok kegyelemért, de a szenvedésekért is. Mindent Istentől kapunk és hogy miért kapjuk, annak oka van. Ezért kell hálát adni, megköszönni és elfogadni. Jó alkalom ez arra, hogy egy percre megálljunk, elcsöndesedjünk és elsuttogjuk imáinkat, hálás köszönetet az Istennek. (dunataj.net)

Szilveszter napján a 18 órakor kezdődő szentmisében adtak hálát a kapuvári Szent Anna Egyházközség hívei a 2018-as évben kapott kegyelmekért. Imáikban megfogalmazódtak a Mindenható Istenhez intézett kéréseik a következő esztendőre: adjon jó egészséget, türelmet, megértést a mindennapok küzdelmeiben, nyújtson lelki vigasztalást a kudarcok elviseléséhez, békességet a családok mindennapi életében. A hálaadó koncelebrált szentmisét Radó Tamás plébános atya és Bernáth Krisztián káplán atya mutatták be.

Tamás atya szentmise-bevezetőjében az örömét kifejező gondolatait osztotta meg a jelenlévőkkel. „Nagyon jó érzés megtapasztalni a hívek buzgóságát, hogy a szilveszteri hálaadásra sokan eljöttek ide a templomba. Mindenkinek van miért köszönetet mondani a Mindenhatónak. Fontos, hogy nem az evilági dolgokra terelődik elsősorban figyelmünk ilyenkor szilveszterkor, hanem az Isten felé fordulás, köszönet a kapott kegyelmekért.

A főcelebráns atya szentbeszédének lényegét az idő fogalma adta: Élvezd az idő ajándékát! Részletesen körüljárta a jelzett témakört, kölcsönözve Anselm Grün néhány gondolatát. Az ember nem is gondolná, hogy milyen sokféle megközelítésben világíthatunk rá az „idő” fogalmára.

Főleg az nyer időt, aki minden pillanatban teljesen jelen van. Számára nincs elveszett idő, minden pillanat a beteljesedés ideje. Mindegy, hogy dolgozik vagy semmit sem tesz, olvas, vagy zenét hallgat, sétál, vagy a gyermekeivel játszik; teljesen elmerül abban, amit éppen tesz. Élvezi az idő ajándékát, számára minden perc szabad idő, az élet ideje.

A türelem és a várakozás hozzátartozik az emberi élethez. A türelemben rejlik az erő, amivel törekedhetünk a változásra és változtatásra, de az időnek is fontos szerep jut. Csak akkor változik bármi, ha időt hagyunk rá magunknak.

Ne engedd, hogy megfertőzzön a »rögtön« szelleme! Tanulj állhatatosságot, tanulj meg lenni, gyakorold a kitartás erényét! Akkor lelked megszilárdul, életed pedig sikeres lesz. Aki lassan jár, az néha gyorsabban ér célba, mert nem kergeti semmi, nem kell menekülnie. Csak arra törekszik, ami fontos. Tehát: ajándékozz időt magadnak! A növekedéshez időre van szükség. Aki önmagával szemben türelmes, és tud várni, le fogja aratni érettsége gyümölcseit. A várakozás megmutatja nekünk, hogy valódi énünket ajándékba kell kapnunk.

Az idő a legolcsóbb és mégis a legdrágább ajándék, iszen bár pénzbe nem kerül, mégis mindenkinek azzal tudod a legnagyobb örömet okozni, ha vele – és csak vele – töltesz el egy kis időt, ha igazán hallgatsz, ha kérdéseid és válaszaid őszinték, ha gondolatod ott és akkor csak azé, akinek ezt az időt adni akartad! Több rejtezik bennünk annál, mint amit felfedezni és adni tudunk.

Befejezésül egy hálaadó imádságot vetített ki és a templomban jelenlévőkkel közösen mondott el: Téged Isten dicsérlek és hálát adok mindenért. Hogy megvolt mindig a mindennapim és nem gyűjtöttem másnapra valót, hála legyen. Hogy a sírókkal sírni jól esett, és nem nevettem minden nevetővel, hála legyen. Hogy boldoggá tett minden, ami szép és ami rút, nem tett boldogtalanná, hála legyen. Hogy sohasem féltem a szeretettől és szerethettem, akik nem szerettek, hála legyen.

Hogy amim nem volt, nem kívántam, és sohasem volt elég, aki voltam, hála legyen. Hogy ember lehettem akkor is, mikor az emberek nem akartak emberek lenni, hála legyen. Hogy megtarthattam a hitet, és megfuthattam a kicsik futását.

Hogy tegnap azt mondhattam: úgy legyen! és ma is kiálthatom: úgy legyen! és holnap és holnapután és azután is akarom énekelni: úgy legyen! - hála legyen, Uram! hála legyen!

Szent Anna-plébániánk életével kapcsolatos év végi beszámolójában Tamás atya részletes tájékoztatást adott, számadatokkal illusztrálta a hitéleti és gazdasági eredmények alakulását. Megköszönte: a hívek aktív részvételét az istentiszteleteken, a sok-sok figyelmességet, gondoskodást, a sok névtelen adományt, ingyenes segítségnyújtást a templom karbantartásánál és egyéb alkalmakkor. A hálaadás végén szentségi áldásban részesítette a híveket.