A Mária-jelenések, a pápa - és az emberiség jövője
„Téved, aki azt hiszi, hogy Fatima profetikus küldetése véget ért”
(XVI. Benedek pápa, 2010. május 13.)
A Nádasi Alfonz és Jáki Teodóz Katedra irodalmi előadássorozata 2019. február 5-én, kedden 18 órai kezdettel folytatódott a kapuvári Plébánián. A Fatima titkai című könyvbemutató, témáját tekintve sokak érdeklődését felkeltette.
Radó Tamás házigazda plébános atya köszöntötte az előadókat: dr. Gyurácz Ferencet, a Magyar Nyugat Könyvkiadó igazgatóját és Laki Ferencet, a Fatima titkai kötet fordítóját.
Az irodalmi program bevezetőjeként dr. Gyurácz Ferenc elmondta a Magyar Nyugat Könyvkiadó létrejöttének történetét, majd munkásságuk eredményeként kiadásra került több kötetről tartott ismertetést.
A következő percekben Laki Ferenc fordító vetített képekkel illusztrált érdekfeszítő előadását hallgatták a jelenlévők.
„A fatimai jelenésekről mind ez idáig nem jelent meg összefoglaló jellegű kötet magyar nyelven. Ezt a hiányt pótolja Michael Hesemann Fatima titkai című könyvének magyar kiadása, melyhez Seregély István nyugalmazott egri érsek írt ajánlást, az utószót pedig Perger Gyula plébános, püspöki referens, a magyar nyelvű kiadás szorgalmazója, egyben a könyv lektora írta. A német történész és újságíró, Michael Hesemann nemzetközileg ismert munkásságának egyik legidőszerűbb kötetét veheti kézbe az olvasó.
2017-ben ünnepeltük a fatimai jelenések 100. évfordulóját. 1917. május 13-án a Szűzanya megjelent három pásztorgyermeknek a portugáliai Fatimában; az első jelenést további öt alkalom követte (június 13., július 13., augusztus 19., szeptember 13., október 13.).
A fatimai jelenések 100. évfordulója alkalmából, a Magyar Nyugat Könyvkiadó gondozásában jelent meg „ A Mária-jelenések, a pápa – és az emberiség jövője” alcímű kötet. A fordítás alapjául szolgáló eredeti kiadáshoz Kurt Koch bíboros, a Keresztény Egység Előmozdítása Pápai Tanácsának elnöke írt utószót.
A Szűzanya a jelenések során három titkot bízott a gyermekekre – Lúciára, Jácintára és Ferencre –, amelyek jelentőségéről XII. Piusz pápa (1939–1958) a következőket mondta: „A fatimai üzenet a Mária által véghez vitt legerősebb isteni beavatkozás az Egyház és az emberiség történetében az apostolok halála óta.”
A Szűzanya később egy harmadik titkot is a gyermekekre bízott, amely olyan szörnyű jeleneteket tartalmazott, hogy 2000-ig egyetlen pápa sem vállalta a nyilvánosságra hozatal felelősségét; mindaddig a Katolikus Egyház egyik legféltettebb titkának számított. Sokáig nem talált meghallgatásra a Szűzanya azon kérése, hogy Oroszországot a pápa ajánlja fel az Ő Szeplőtelen Szívének. A fordulópontot az első fatimai jelenés 64. évfordulója jelentette: 1981. május 13-án merényletet követtek el II. János Pál pápa ellen. A pápa meg volt győződve arról, hogy életét a Szűzanya közbeavatkozásának köszönheti: „Egy kéz adta le a lövéseket, és egy másik kéz pedig eltérítette a lövedékeket.”
A pápa egyik intézkedéseként elvégezte Oroszország felajánlását a Szűzanya kérésének megfelelően. Nem telt bele egy év és Oroszország elindult azon az úton, amelynek során előbb megszabadult a kommunizmus igájától, majd újra rátalált a keresztény hit erejére. Sokáig úgy tűnt, hogy a jóslatnak megfelelően Oroszország megtérése után valóban „a béke időszaka köszönt” a világra. 2001. szeptember 11. után azonban minden megváltozott, bizonytalan és veszélyes hellyé vált a világ. XVI. Benedek pápa erről így vélekedett: „Téved, aki azt hiszi, hogy Fatima profetikus küldetése véget ért.”
Fatima profetikus küldetése újabb értelmezést nyert. Korunk keresztényellenes erői ugyanis nemcsak általában az emberi civilizációnak üzentek hadat, hanem kifejezetten Európának és „Rómának”. Úgy érezhetjük, a veszély egyre közelebbi, és a Szűzanya 100 évvel ezelőtti intése aktuálisabb, mint valaha.
Az irodalmi est végén Tóth Imre, az egyházközség alelnöke mondott köszönetet az előadóknak.
A könyvbemutató után alkalom nyílt személyes beszélgetésre és dedikálásra is.
