Szűz Mária negyven nappal Jézus születése után bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban. A jelen lévő idős Simeon Jézust a nemzetek megvilágosítására szolgáló világosságnak nevezte. Innen ered az egyik legrégebbi szentelmény: a szentelt gyertya, és a gyertyaszentelés szokása is. A szentelt gyertya Jézus egyik legrégebbi jelképe. (Wikipédia)
Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén a kapuvári Szent Anna templomban 18 órai kezdettel ünnepi szentmisét mutatott be Radó Tamás plébános atya. A szertartás a templom bejáratánál gyertyaszenteléssel kezdődött, majd a Plébánia Tanácsadó Testülete jelenlévő tagjai az égő gyertyákkal körmenetben kísérték az oltárhoz a miséző atyát. A megszentelt gyertya lángja emlékeztet a lángoló isteni szeretetre, az ember útját megvilágosító evangéliumi fényre.
Az ünnepi alkalom végén –Szent Balázs ünnepének előestéjén- a jelenlévő hívek közös Balázs-áldásban részesültek."
Úr Jézus Krisztus, igaz világosság, ki megvilágosítasz minden e világra jövő embert, áraszd áldásodat ezekre a viaszgyertyákra és szenteld meg azokat kegyelmed fényével és engedd kegyelmesen, hogy valamint e gyertyát meggyújtva látható tűzfénnyel eloszlatják az éjszaka sötétségét, úgy a mi szívünk is a láthatatlan tűz, azaz a Szentlélek fényessége által megvilágítva, minden vétkes vakoskodástól ment legyen és így lelkünk megtisztult szemével azt szemlélhessük, mi előtted kedves, üdvünkre nézve pedig hasznos, hogy így e világ homályos viszontagságai után a soha meg nem fogyatkozó világosságra eljutni érdemesek lehessünk; te általad, Jézus Krisztus, a világ Megváltója, ki a teljes Szentháromságban élsz és uralkodol. Amen." (A gyertyaszentelés szövege)
