Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén, február 2-án arra emlékezünk, amikor Szűz Mária, negyven nappal Jézus születését követően bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban. A mózesi törvény ugyanis előírta két gerlice vagy galambfióka áldozatként felajánlását, mellyel az Úrnak szentelték az elsőszülött fiút. A bemutatáskor jelen volt a templomban Anna prófétaasszony és az agg Simeon is, aki a nemzeteket megvilágító világosságnak nevezte Jézust.
Ezen az ünnepnapon a kapuvári Szent Anna-templomban reggel 7 órakor és 18 órai kezdettel tartottak szentmisét. Az esti szertartást Radó Tamás plébános atya gyertyaszenteléssel kezdte, majd a plébánia Tanácsadó Testülete jelenlévő tagjai az égő gyertyákkal körmenetben kísérték az oltárhoz a miséző atyát. A megszentelt gyertya lángja emlékeztet a lángoló isteni szeretetre, az ember útját megvilágosító evangéliumi fényre. A gyertya végigkíséri életünket születésünktől a halálunkig. Régebben, amikor a legtöbb ember lakóhelyétől messze voltak a kórházak, a beteget otthon ápolták. Az ágya mellett gyertyát gyújtottak és annak fényénél imádkoztak. A halottainkért elmondott imát úgy fejezzük be, és az örök világosság fényeskedjék neki.