Szívünk, lelkünk most kitárjuk, Utad, Jézus veled járjuk.
Kérünk, mélyen belevéssed, 
Szíveinkbe szenvedésed.
Nagyböjt második keresztúti ájtatosságán 2019. március 22-én 18 órai kezdettel a Páli Szent Vince Katolikus Általános Iskola alsó tagozatos kisdiákjai Radó Tamás atya és Vörösné Varga Erzsébet hitoktató vezetésével, a hívekkel közösen imádkoztak, énekeltek. A keresztút stációinál a gyerekek rövid elmélkedéseket olvastak fel. (Részletek az elhangzottakból.)
1.   Elítélik őt, az ártatlanságot. Pilátus kijelenti, hogy nem talál benne bűnt, mégis halálra adja. Mily figyelmeztetés számomra, hogy vigyázzak szavaimra: meg ne bántsak, meg ne gyanúsítsak, meg ne rágalmazzak mást ártatlanul.
2.   Jézus magára veszi a súlyos keresztet, a mi terhünket, türelemmel, megadással. Türelemmel, megadással akarom viselni keresztemet, vagyis minden szenvedést, kellemetlenséget, ami ér.
3.   A kimerült, agyongyötört Jézus nem bírja el a szörnyű terhet: bűneink súlya alatt a földre roskad. Az ő szemléletéből kell mélységes bánatot meríteni, hogy megsirassam a magam elestét: megbánjam a bűneimet.
4.   Minő szívszaggató fájdalom az anyának így látni szeretett gyermekét! Minő keserű fájdalom a fiúnak édesanyja szenvedése! Ez a látvány tegye szívünket fogékonnyá a mások szenvedése iránt.
5.   Simont kényszerítették, hogy vigye a keresztet, de amint meglátja az Úr Jézus elgyötört arcát, elfogja a részvét és szíves akarattal, önként vállalja terhét. Az Úr Jézus iránti szeretetből, szabad akarattal, önként akarok vállalni mindent, és az ő nyomán akarok járni keresztemmel.
6.   A csőcselék dühével bátran dacolva lép Veronika édes Mestere elé, hogy enyhítse gyötrelmeit. Ezt kívánja tőlem is az igaz szeretet. Én hű maradok Jézusomhoz, és az ő szent jegyeséhez, az Egyházhoz.
7.   Másodszor is leroskad bűneim terhe alatt. Az én gyengeségem, az én gyávaságom okozta ezt: aki újra meg újra visszaesem egyszer meggyónt bűneimbe. Ígérem, hogy állhatatos és erős leszek az én Jézusom iránti szeretetből.
8.   Mily nagy okom van nekem is, hogy magamon, lelkem elhanyagolt állapotán sírjak! Az Úr Jézus komoly szava indítson alapos lelkiismeretvizsgálatra!
9.   Újra és újra leroskad az Úr: mivel én olyan szánalmasan, bukdácsolva járok a megismert igazság útján. A véres kereszt legyen intőjelem: bűnt soha többé nem akarok elkövetni!
10.    Ruházkodásban való hiúságom és könnyelműségem, evés-ivásban való kényességem: az vitte a Golgotára az Urat.
11.    Énértem halt meg az Úr, a végtelen Isten, a senkiért. Homlokomon és szívemben a kereszt! „Ki szakaszt el tehát engem Krisztus szeretetétől?”
12.    Beteljesedett a nagy áldozat! Meg vagyok váltva, Isten fia vagyok és az örök boldogság várományosa. Imádlak téged Jézus, és áldlak, mert értem haltál meg!
13.    A szent testet leveszik a keresztről és a fájdalmas Istenanya fogadja karjaiba. Sohasem fogok elfeledkezni az Úr Jézus édesanyjáról, az én égi édesanyámról, a Boldogságos Szűzről!
14.    Mint az új, tiszta sír az Úr testét, úgy kell tiszta szívembe fogadnom nekem is az Urat. Úgy akarok élni, hogy tetteimben meglássák mindig: Jézus lakik szívemben.
Urunk, Jézus Krisztus, ki minket megváltottál, mert szerettél, s veszni nem engedtél, imádunk s áldunk Téged…..
Köszönjük a bánat, a megilletődés, a hála és az engesztelés kegyelmét, melyet a keresztúton vettünk. Add, hogy az alázatos, hű szeretet érzelmeivel s a megváltottak szent örömével járjuk életünk útját, s eljussunk Hozzád! (Részlet a befejező imádságból)