Ó, szent Kereszt áldott fája, Drága a te gyümölcsöd
Istenember Úr Krisztus, Úr Krisztus, Rajtad függ értünk Jézus.
Nagypéntek Jézus elítélésének, megkínzásának, halálának és temetésének napja.
„A nagypénteki szertartás az év legmegrendültebb liturgiája. A Jézust jelképező oltár díszek nélkül, csupaszon áll. Az oltár üres: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. De emlékeztethet a Golgota csupasz sziklatömbjére is, ahol a megváltás áldozata megtörtént.”  
Nagypénteken Krisztus kereszthalálára emlékeztünk. Reggel 7.30-kor keresztúti ájtatosság kezdődött a Nagytemplomban.
Délután 3 órai kezdettel a kapuvári és a gartai templomban csonkamisében fejeztük ki Krisztus halála feletti gyászunkat.
Házhelyben fél 5-kor, Vitnyéden 6 órakor kezdődött a szertartás.
A nagypénteki szertartás három részből áll: az igeliturgia olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel, a kereszt előtti hódolat, valamint a szentáldozás szertartásából.Az igeliturgia részeként Krisztus szenvedéstörténetét, a passiót, a kapuvári templomban a Haydn kórus, a gartai templomban a Cecília kórus, a házhelyi templomban a "Kántorok kórusa", Vitnyéden pedig a férfiak kórusa énekelte. A Nagytemplomban a Szent Anna Schola teljesített szolgálatot. 
Az egyetemes könyörgésekben az egész világért, az egyház tagjaiért, minden hívőért, a keresztségre készülőkért, a keresztények egységéért, az Ószövetség népéért, az egyháztól elszakadtakért, a nem hívőkért, valamint az ország, a társadalom, a világ vezetőiért és különösen a szenvedőkért imádkoztunk.
A szertartás a Miatyánk elimádkozása után az áldozással fejeződött be.
A szentsírnál többen megálltak és imádkoztak, mielőtt a templomból távoztak.