„Ah hol vagy magyarok tündöklő csillaga! Ki voltál valaha országunk istápja!....”
Szent István király városi ünnep Kapuváron
Augusztus 20-án emlékeztünk meg I. Szent István apostoli magyar királyról, Magyarország fővédőszentjéről, aki nemcsak a földi hazát, hanem az égi hazát is megteremtette a magyarok számára.
Kapuvár város ünnepi rendezvénye a Kapuvári Lóbarátok Köre Egyesület hintós fogatainak és lovasainak látványos megérkezésével kezdődött. A Szent Anna-templomhoz érkező egyesületi tagok hozták az új kenyereket.
„Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga?…..” hangzott fel az ünnepi szentmise bevezető éneke a kapuvári Nagytemplomban 2019. augusztus 20-án 9 órai kezdettel, amikor Radó Tamás plébános, az ünnepi szentmise celebránsa az asszisztencia, a népviseletbe öltözött kapuváriak, valamint az új kenyerekkel érkező pár kíséretével érkezett a templomba. A nemzeti színű szalaggal diszített kenyerek az oltár előtti asztalkán kerültek elhelyezésre.
Az új kenyerek megáldásával, megszentelésével ért véget a templomi ünnep.
A városi megemlékezés a Kis-Rába folyó partján álló Szent István és Gizella szobornál folytatódott, ahova a templomból közösen vonultak az ünneplők.
Ünnepi beszédet mondott: Rátz Ottó a Magyar Köztársaság Bronz Érdemkereszt-díjas, Diploma Honoris Causa-díjas mesterpedagógus, igazgató.
„Meg kell érteni az embernek, hogy nem véletlen, hová születik, hol él, hová tartozik, milyen nyelven beszél, mit hisz, mire teszi föl az életét, mit tagad, és mit ölel magához (…) És nem véletlen, milyen sors az, amit az embernek végig kell küzdenie, vállalnia kell.” Kodolányi János gondolatai – több évtized távlatából is - ma is időszerűek.
A magyar történelemben az államalapító király 1083. augusztus 20-i szentté avatásától szerepet játszik Szent István emlékezete. Ezer esztendővel ezelőtti eleink keresztény és független magyar államot teremtettek. Keresztényt, mert érezték, hogy csak az Istenbe vetett hit az, ami összetartja az épp, hogy kialakuló magyar államot. Az államalapítás művét kiteljesítő Szent István királyunk nem a német-római császártól fogadja el a koronáját, hanem II. Szilveszter pápától és vele együtt az apostoli felhatalmazást, azaz szabadon építheti fel a magyar egyház szervezetét. A Szent István által fölépített keresztény és független magyar állam évszázadokon át védelmet, otthont nyújtott a Szent Korona minden népének, s együtt építették, gyarapították a közös hazát, ha a történelem nyugalmasabb időszakai lehetőséget adtak erre. Elődeink keresztény és független államot alapítottak, amellyel egy évezredre biztosították magyarként való megmaradásunkat Európában.
Egy évezred után is kijelenthetjük: meg kell őriznünk keresztény hitünket, függetlenségünket. Ez nem csak feladatunk, hanem szent kötelességünk is. I. István királyunk olyan ember volt, akit példaképül lehet állítani az emberek elé. Művelt volt, hiszen apja, Géza fejedelem gondot fordított rá, hogy tanult, latinul és németül is beszélő ember legyen belőle. Olyan valaki lehetett, aki nagy szeretettel volt családja iránt. Vallásos emberként, a hitnek megfelelően élte életét, segítette az egyházat: hozott létre tíz püspökséget, építtetett tíz falunként templomot és gondot fordított azután is az egyházra. Vallásossága abban is megmutatkozott, hogy miután elvesztette a trónörököst, Imrét, nem csak ő maga mert ráhagyatkozni Istenre, hanem az egész országot rá tudta bízni Égi Patrónánkon, Szűz Márián keresztül az Istenre. Jól tennénk, ha ebben a hitében követni tudnánk őt, hiszen láthatjuk a történelmünkben, hogy amikor hittel éltek az emberek, az istenhit szerint alakították az életüket, akkor tudott nagy dolgokat tenni ez a nemzet.
Szent István király uralkodói mentalitását nagyon jól jellemzi az Intelmekből idézett néhány mondat: „Uralkodjál szelíden, alázattal, békésen harag és gyűlölködés nélkül! A király koronájának legszebb ékszerei a jótettek; azért illő, hogy a király igazságossággal és irgalmassággal, valamint a többi keresztény erénnyel ékeskedjék. Minden nép saját törvényei szerint él; add meg az országnak a szabadságot, hogy aszerint éljen!”
Meggyőződésem, hogy Magyarországból és benne Kapuvárból is akkor lesz virágzó ország és virágzó település, ha minden jóakaratú ember összefog, s miután megvitatták közös dolgaikat és kitűzték közös céljaikat, vállvetve segítik egymást e célok elérésében.
Isten éltesse a magyar hazát, s Isten éltesse az 50 éve várossá nyilvánított Kapuvárt és valamennyi lakóját!”
Az ünnepi beszéd elhangzása után Kapuvár Város Önkormányzata nevében Hámori György polgármester, dr. Hoffer Imre alpolgármesterrel koszorút helyezett el a Szent István szobornál és a Hét Vezér kopjafáinál. Az intézmények és a pártok képviselői is elhelyezték a megemlékezés koszorúit.
A városi ünnepségen közreműködtek: Horváth István tárogatón, a Haydn Vegyeskar Lukovits Györgyi karnagy vezetésével, Kapuvár város Fúvószenekara Kőszegi Németh József karnagy vezényletével és a Versmondó Stúdió tagjai.