A gyilkos háborúk az istentelenné váló bűnös világ véres következményei
Adózzunk tisztelettel a magyar hősök emlékének!
 

A doni áttörés 76 éves évfordulója alkalmával január 12-én, szombaton koszorúzással kezdődött az ünnepi megemlékezés programsorozata..

A kapuvári Szent Ferenc templomban az előadások mellett a doni harcmezőt megjárt egykori katona emlékirataiból, valamint az elesett katonák szeretteikhez írt leveleikből olvastak fel.

Az elesett bajtársakért 18 órai kezdettel megemlékező szentmisét celebrált dr. Szaradics József ny.ezredes, osli plébános, aki a szentmise elején emlékeztette a jelenlévőket, hogy az idei évben hetedik alkalommal gyűltünk össze, hogy megemlékezzünk a doni áldozatokról. Az ünneplő programsorozat színpadáról feljebb lépve, egy másik dimenzióba helyezzük át magunkat, amikor 1943. január 12-ét idézzük és a szentmisét a doni harcokban elesett hősökért ajánljuk fel.

József atya prédikációját az evangéliumra utaló megállapítással kezdte: „Jézus alászáll a Jordán folyóba és a Keresztelő keresztségét veszi. Azért teszi ezt, mert az ember csak úgy tisztulhat meg, ha tőle kapja a megtisztulást. A papi zsolozsmában olvasható, hogy megtisztítja a vizet, hogy a víz megszentelje az embert. Isten a bűnt úgy törli el, hogy megosztja velünk az életet és azt felviszi a keresztfára.

Az ember sokszor vonja kérdőre az Istent, és a doni dráma kapcsán is ezt tette: Miért engedte ezt meg? Van, aki a vallástól elfordulását is innen eredezteti. Vass Albert Adjátok vissza hegyeimet! című regényében az író nem pusztán az elveszett földről, az otthonról, hanem az elveszett mindenről szól. Amikor az ember lába alól kicsúszik a föld és újra kell építeni mindent, akkor abban benne van a hit elvesztése is. Ez az emberi élet nagy drámája, amire csak a trianoni veszteség után derülhetett fény.

Manapság sokak megállapítása, hogy a háború nem csak városokat rombolt, százezrek életét oltotta ki, millióknak okozott szenvedést, hanem összerombolt egy világot, amire az ember a jövőjét tervezte. Karl Rahner a háború idején fiatal német jezsuita szerzetes volt, 1946-ban arról írt, hogy a mi életünk a romok alatt van, itt vagyunk és élünk.

Az Úristen az embert csak magával az emberrel együtt válthatja meg, vagyis mellé áll és a pokol mélységeit bejárja. XVI. Benedek pápa A mustármag reménye című könyvében a Hitvallást magyarázza, akkor „az alászállt a poklokra” sorokkal a földi poklot magyarázza meg. A földi pokolban sincs jelen az Isten, mert az ember száműzte őt, a történésekben működő evilági sátáni erők tették ezt. A gyilkos háborúk az istentelenné váló bűnös világ véres következményei. Dicsőség a hőseinknek és Isten örök, boldog élete legyen osztályrésze azoknak, akik a borzalmak mélységei között búcsúztak a fiatal életüktől, a világtól.

Az Úristen nem akarja és nem engedi meg a háborút, de embert alkotott szabadnak, felelősnek és rábízta szép világunkat. Így áll minden rombolás és veszteség után ott, miként a Jordán fölött. Alászállt a poklokra és majd a nagypéntek sötétségébe, mert ott is új életre hívó szavát, szeretetét akarja felmutatni.

Dicsőség hőseinknek, legyenek példák előttünk, hogy otthonunkért, családjainkért, hazánkért egyre többet és jót tegyünk. Legyen a háború tanulság arra nézve is, hogy nincsen nagyobb erő, ami az emberi társadalmat képes gyógyítani, mint az embertárs szeretetére és megsegítésére tanító Krisztus.

A szentmisén részt vett a Rábaközi Honvéd Hagyományőrző Csoport három tagja.