„Fiacskáim, itt az utolsó óra!” Szent János az idő megállíthatatlan folyására és végtelen értékére int kiáltásával bennünket. A tudat, hogy bármely perc lehet az utolsó, illetve, hogy a múlt MÁR nincs a kezünkben, a jövő meg MÉG nincs. Isten arra hív bennünket, hogy a MOST ÉS ITT lelkiismeretes élésében töltsük életünket. Isten tartja fent világunkat, benne élünk, mozgunk és vagyunk!” (Péter Pál atya)
December 31. a római kalendáriumban Szent Szilveszter pápa ünnepe, de ugyanakkor a polgári év utolsó napja. Számot vetve hálát adunk, mert nagyon sok mindenért hálát kell adnunk, különösen igaz ez a 2020-as esztendőre. Sajnos a világjárvány még napjainkban is sok-sok erőfeszítést kíván a kórházak szakembereitől, és az ország vezetőitől. Áldozatos munkájukkal fáradoznak a betegek mielőbbi felgyógyulásáért. Türelmet azoktól, akik a járvány okozta betegségben szenvednek.
A kapuvári Szent Anna-plébániatemplomban hálaadó szentmisére gyűltek össze a kapuváriak, hogy december 31-én, a Radó Tamás plébános atya által 17.30 órakor kezdődött szentmisében hálát adjanak a kapott kegyelmekért, és hogy a családtagjaikkal együtt ők is mentesültek a járvány gyötrelmeitől.
Imáikban megfogalmazták a Mindenható Istenhez intézett kéréseiket a 2021-es esztendőre:
szüntesse meg a világjárványt, adjon jó egészséget, türelmet, megértést a mindennapok küzdelmeiben, nyújtson lelki vigasztalást a kudarcok elviseléséhez, békességet a családok mindennapi életében.
A miséző atya bevezető gondolatai tükrözték örömét, hogy a szilveszteri hálaadásra sokan eljöttek ide a templomba. Hangsúlyozta, hogy mindenkinek van miért köszönetet mondani és fontos, hogy nem evilági dolgokra figyelünk elsősorban, hanem Isten felé terelődik figyelmünk és köszönetet mondunk a kapott kegyelmekért.
Az áldozás befejezése után a kivetítőn megjelent képpel indította Tamás atya azt kisfilmet, melyben a fotók segítségével összefoglalta az egyházközség életének egy-egy egyházi eseményét, valamint a Nagytemplom orgonájának, a házhelyi-templom külső felújításának pillanatait örökítették meg. A vetítés után következett a részletes, számadatokkal alátámasztott év végi beszámoló. az egyházközségünk hitéleti és gazdasági eredményeiről. A kivetítőn mindezt figyelemmel kísérhették a jelenlévők. Megköszönte: a sok-sok figyelmességet, gondoskodást, a névtelen adományokat, az ingyenes segítségnyújtást a templomnál és egyéb alkalmakkor, a hívek aktív részvételét az istentiszteleteken, a különféle imaalkalmakon.
A tájékoztató zárásaként egy hálaadó imádságot vetített ki és közösen mondott el az egybegyűltekkel: Téged Isten dicsérlek és hálát adok mindenért. Hogy megvolt mindig a mindennapim és nem gyűjtöttem másnapra valót, hála legyen. Hogy a sírókkal sírni jól esett, és nem nevettem minden nevetővel, hála legyen. Hogy boldoggá tett minden, ami szép és ami rút, nem tett boldogtalanná, hála legyen. Hogy sohasem féltem a szeretettől és szerethettem, akik nem szerettek, hála legyen. Hogy amim nem volt, nem kívántam, és sohasem volt elég, aki voltam, hála legyen. Hogy ember lehettem akkor is, mikor az emberek nem akartak emberek lenni, hála legyen. Hogy megtarthattam a hitet, és megfuthattam a kicsik futását. Hogy tegnap azt mondhattam: úgy legyen! és ma is kiálthatom: úgy legyen! és holnap és holnapután és azután is akarom énekelni: úgy legyen! - hála legyen, Uram! - hála legyen!
A szilveszteri hálaadás végén szentségi áldásban részesültek a hívek.
