Virágvasárnap, a nagyhét nyitányán templomainkban barkaszenteléssel és körmenettel kezdődött a szentmise. A hívek – a Szentírás tanúsága szerint – emlékeztek arra, ahogyan Jézust pálmaágakkal köszöntötte a jeruzsálemi nép: „Áldott, aki az Úr nevében jön!” (Mk 11,9).
A liturgia különlegessége volt, hogy a kezdeti ujjongást a passió, az Úr Jézus szenvedéstörténetének felolvasása követte. Ez a szertartás hangsúlyosan megjelenítette a megváltás misztériumát: Krisztus egyszerre volt diadalmas Király és szenvedő Szolga.
Az ünnep méltó lelki kapuként szolgált a nagyhét szent napjaihoz vezető úton.
Kapuváron az előesti szentmisén a gitáros énekkar és zenekar vezette az énekszolgálatot, míg a vasárnapi ünnepi nagymisén templomunk scholája és a Kapuvári Haydn Vegyeskar emelte a liturgia fényét.
A Páli Szent Vince Iskolaközpont 3. osztályos tanulói megelevenítették Jézus jeruzsálemi bevonulását (vö. Mt 21,1–11): pálmaágakat és ruhákat terítettek az oltárhoz vezető útra, ahogyan a nép tette Jeruzsálemben, köszöntve az érkező Megváltót: „Áldott, aki az Úr nevében jön!” (Mk 11,9).
A gartai és a vitnyédi templomban szintén barkaszenteléssel és ünnepi bevonulással kezdődött a szentmise. A hívek közössége mindkét helyszínen pálma- és barkaágakkal a kezükben emlékezett meg arról a bibliai eseményről, amikor Jézust ujjongva fogadta Jeruzsálem népe. A liturgia különlegességét az énekelt passió adta, amely mély áhítattal és együttérzéssel vezette végig a híveket Krisztus szenvedéstörténetén. A hagyományos dallamok és az ünnepélyes előadás különösen megerősítette a jelenlévők lelki ráhangolódását a nagyhétre.
