Tanító útjai során Jézus szűkebb hazájába is eljutott, ahol egészen harmincéves koráig élte egyszerűségben dolgos mindennapjait. Amikor megjelent a zsinagógában és szólásra emelkedett, többen elcsodálkoztak tanításán. Ám nem a mondanivalóján, szavai igazságán kezdtek el gondolkodni, hanem arról bontakozott ki parázs vita, hogy honnan vette bölcsességét? „Az ács”, Mária fia által hogyan történhetnek csodák? Mivel egynek tekintették közülük, nem tudták elfogadni, sőt, egyenesen megbotránkoztak benne. Azon kívül, hogy néhány beteget meggyógyított nem is tett ott csodákat. Az evangélista szerint maga is elcsodálkozott hitetlenségükön. Ekkor hagyta el ajkát a mára szállóigévé lett mondás: „Sehol sincs a prófétának kevesebb becsülete, mint saját hazájában.”Ennek hallatára indulat szállta meg a zsinagógában lévőket és kiűzték őt a városból, s egy szakadék széléhez taszigálták, hogy letaszítsák. Ő azonban áthaladt közöttük és elment. (Vö. Lk.4/20-30.)
A jézusi mondás igazsága azóta is, szinte minden vonatkozásában megtapasztalható. Legyen bármilyen sikeres is valaki a hivatásában, könnyen megtörténhet, hogy éppen azok nem fogadják el „szakmaiságát”- esetleg emberségét -, akik a legfontosabbak lennének számára. Nemcsak a politikában vagy gazdasági vonatkozásban, de néha családon belül sem működik, pusztán azért, mert az „én ismerlek, nekem ne papolj!” – felfogás elhomályosítja a józan ítélőképességet. Szinte minden ilyen esetben az elfogadás helyett az elutasítás kerekedik felül – még akkor is, ha később a megbánás követi…
Bár Jézus megtehette volna, hogy revánsot vesz, ám sem a názáreti szakadék szélén, sem nagycsütörtökön az Olajfák-hegyén nem élt ezzel a lehetőséggel. „Áthaladt közöttük és elment.” Mert nem attól lesz több az ember, hogy „minden feladott labdát lecsap”, hogy mások esendőségét kihasználva éri el céljait. Nem akkor lesz igazán tekintélye, ha folyton mindent szóvá tesz. Ez nem a gyöngeség vagy naivitás jele, sokkal inkább a bölcsességé, ha tudja, hogy melyek azok az élethelyzetek, amikor „vaknak”, „süketnek” vagy éppen „némának” kell lennie. Valójában – nagyon gyakran - ezen múlik, hogy kiből lesz igazán jó pedagógus, szülő, vezető vagy éppen házastárs…