„Vegyétek a Szentlelket.” (Jn.20/22.)
Kék ég alatt, a hajnali széllel feslő, harmatos rózsaszirmok fodrosulnak pünkösd szép reggelén. Zúgó széllel Lelkes lobogás öleli át a világot, ahogy a tűzzivatarban hajladozva integetnek a sötétlila-vérvörös rózsafejek. Nem a pusztulást hordozó, hanem a rosszat megemésztő, élettel teli ez a lángolás…
Az első pünkösd kiáradó kegyelme szülte az egyházat, mert a Lélek éltető ereje tanúskodott elsőként az induló közösség mellett. Azóta az egyház a Szentlélek erejéből szüntelenül tanúságot tesz Krisztusról. Az egyház kettős valóság: isteni és emberi, ezért benne egyszerre van jelen a gyöngeség és a kegyelem –a bűn és a szentség. Látható arcát rútítja ugyan a vétek, de halhatatlan lelkét átjárja az isteni erő. Így a krisztusi eredet a történelemben – jóllehet néha csak hajszálon függött – folytonos…
Az Apostolok Cselekedeteit olvasva megdöbbentő az az éberség, ahogy az induló egyház tisztasága felett a Szentlélek Isten őrködött (Vö.pl.5/1-11.). Az első pünkösdkor áradó tüzes vihar valóban tisztító és átalakító erővel bírt. A tanítványok értelme megvilágosodott, nyelveken szólottak és a szívükbe bátorság költözött.
Jézus Krisztus úgy rendelkezett, hogy ez az éltető és mindeneket megújítani képes kegyelem,a bérmálás vagy a konfirmáció szentségében egyházában jelen legyen. Így lett tradíció, hogy az egyházba beavatás alkalmával vagy a keresztény nagykorúság kezdetén, a hívő ember ily módon is elköteleződik.
Milyen jó lenne, ha ez a tüzes vihar mindeneket megtisztító, frissítő erejével járná át ma is társadalmunk és életünk minden zegét-zugát. Hogy ajkunkon mindenkor igaz legyen a szó. Merjünkőszinték lenni! Ne a „hallottuk, hogy látták, hogy mondták…” homályos és kétes rosszindulatú megjegyzések alapján alakítsuk a szót másokról,elvevén tisztességüket. Hogy értsük és megértsük egymást. Lássuk tisztán a szándékot és a szavak mögött a sebzett szívű embert, aki alapvetően jóra teremtetett. S mindenekelőtt legyen bátorságunk az őszinte tanúságtevésre, hogy megcselekedjük azt a jót, melyre a saját pünkösdünkön egykor meghívást, illetve megerősítést kaptunk…