„Menjetek! Úgy küldelek tittiteketeket, mint bárányokat a farkasok közé.” (Lk.10/3.)

Jézus a tanítványok tágabb körét amolyan „próbatanításra” küldte előre, azokba a falvakba és városokba, ahová később maga is elment. Megfontolandó tanácsokkal látta el őket. Felhívta a figyelmüket arra is, hogy nem mindenhol fogadják majd szeretettel tanításukat, sőt olykor ellenségeskedést is tapasztalniuk kell. A békesség üzenetével küldi tanítványait. Hogy nemcsak örömben és sikerben lesz részük, jelzi: úgy küldi őket, mint bárányokat a farkasok közé. (Vö. Lk.10/1-12.)

A „régi”, latin nyelvű szentmise utolsó, elbocsátó sora így hangzik: „Ite, missa est..” – „Menjetek, küldetéstek van…” Ez a mondat a keresztények egyetemes küldetésére utal, tudniillik hogy minden megkeresztelt ember kötelessége a tanúságtevés, azaz a példaértékű élet. 

Bárányok és farkasok… - a Jézus által megfogalmazott ellentétpár számunkra is valóságos tapasztalat, hiszen ezzel nap mint nap szembesülhetünk. Farkastörvények uralkodnak, ugyanakkor a farkasok egymás közt is marakodnak. Azt látjuk, hogy ebbe a küzdelembe – legalább is rövidtávon - általában mégsem azok a „farkasok” rokkannak bele, akik egymás torkának esnek, hanem sokkal többen a „bárányok” közül. A bárányok farkasok közé küldése – a szavak elsődleges jelentését illetően (is) - alapvetően képtelenség, eleve kudarcra ítélt vállalkozás. S valóban az ember kizárólag a maga erejében bizakodva képtelen arra, hogy „átugorja a saját árnyékát”, azaz túllépje személyisége határait. Isten kegyelme azonban, melyet hivatását felismerve elfogad az ember, képessé teheti arra, hogy Krisztus „eszköze” legyen a világban. Az evangéliumi „bárányság” nem azonos a nyájszellemű bárgyúsággal vagy tehetetlen gyöngeséggel, sokkal inkább az Isten ügyében való elszántságot képviseli. Ez a sajátos küldetés teszi képessé arra, hogy felragyogtassa Isten Országának világosságát a farkas törvények uralta világában…

Isten előtt nincsenek képtelen vagy elveszett ügyek. Ezt a „bárányságot” felvállalva találhat reményre az ember, hogy mégis lépést tegyen a sokadik visszautasítás után is a békesség irányába, hogy Isten erejével találja meg az utat lelkének, életének válsághelyzeteiből. Mert az igazán értékes és megtartó erő nem a farkasok látványos vadságában lakozik, hanem a bárányok szelídségében…