„Te vagy-e az, akinek el kell jönnie, vagy mást várjunk?” (Mt.11/3.)

Adventi várakozásunk felén éppen túl vagyunk. Koszorúnk harmadik gyertyája is lángra lobban. Fontos jelzés ez, különösen akkor, ha esetleg sorsot fordító reménykedésben van az ember. Még nem késett el sehonnan, még mindenre van idő…

Keresztelő János a Jordán folyó partján beszélt először az elérkező Messiásról. Már Heródes börtönében raboskodott, amikor később – hogy minden kétséget kizárhasson – elküldte két tanítványát Jézushoz ezzel a kérdéssel: „Te vagy-e az, akinek el kell jönnie, vagy mást várjunk?” A tanítványok a következő választ kapták: „Menjetek, jelentsétek Jánosnak, amit hallotok és láttok: vakok látnak, sánták járnak, leprások megtisztulnak, süketek hallanak, halottak föltámadnak, a szegények pedig hallgatják az evangéliumot. Boldog, aki nem botránkozik meg bennem.” (Mt.11/5-6.)

Természetes igénye az embernek a tisztán látás. Mert tudnunk kell, hogy jó úton járunk-e, illetve van-e értelme hinni, bízni, kitartani, várni. Börtönében is ez a vágy vezette a prófétát, mert nem akarta félrevezetni övéit. Viszont a jelek egyértelműen „hitelesítették” a próféciát. 

Életünk útkanyarulataiban és hullámvölgyeiben egyaránt érdemes megfontolni, hogy jó úton járunk-e? Igazán arra várunk-e, akinek el kell jönnie? Vagy csupán a saját elképzelésünket vetítjük magunk elé? Milyen jelek kísérik a mi adventünket? A sötétszürke reggelek és az egyre korábban jövő ólmos alkonyok keretezte kurta napokon, meglátom-e a lelkemben növekedni vágyó fényt? Bennem és körülöttem születik-e valami jó?

Istentől folyton esélyt kapunk. Teret és lehetőséget a növekedésre. Ezért egyetlen gyertya fénye is elegendő lehet, hogy meglássuk a helyes irányt. A lágyan hulló pelyhek pillanatok alatt ünneplőbe öltöztetik a világot. Fekete és fehér között ugyan éles a kontraszt, de hamar elmosódik, míg végül eltűnik. A tisztaság győzedelmeskedik! A teremtett világ példát, s reményt ad. „Boldog, aki nem botránkozik meg” - tanul a jelekből és kitart.

Várakozásunk felén éppen túl vagyunk. Még nem késtünk el sehonnan, még mindenre van idő…