"Ti Krisztusnak teste vagytok, s egyenként tagjai." (1Kor 12,27)
Hétvégi tűnődések 2020-03-01.
2020. február 28.
„Akkor otthagyta őt az ördög, angyalok jöttek és szolgáltak neki.” (Mt.4/11.)
Mint a múlandóság mementója, porlad homlokunkon a szürke hamu. Ilyenkor farsang után, böjt elején kijózanítóan ragad üstökön az egyház, hogy - a Prédikátor könyvére utalva - rádöbbentsen hiábavalóságainkra. Hiszen minden csak hiábavalóság körülöttünk, ha a múló világ oldaláról keressük életünk értelmét. Honnan jöttünk, hova tartunk? Születés és elmúlás között feszül életünk húrja, de utána? Gyakran érezzük úgy, hogy minden bizonytalan…
Amikor a Jordán folyó partjáról, közvetlen megkeresztelkedése után, Jézust a pusztába vitte a Lélek, rögtön nyomába eredt a sátán is. Talán mert tudta, hogy a magány elbizonytalaníthatja az embert, s előbb utóbb kikezdi hitét, elveit. S bízott benne, ez Jézusnál sem lesz majd másként. Az éhes embert a jóllakottság ígéretével, az istenkísértés káprázatával és a hatalom bűvkörével próbálta megtéveszteni. De mind háromszor csak az elutasítással találkozott. „Takarodj, sátán! Írva van: Uradat, Istenedet imádd és csak neki szolgálj!” „Akkor elhagyta őt az ördög, angyalok jöttek és szolgáltak neki.” (Vö.Mt.4/1-11.)
Életünk pusztáját mindannyiunknak meg kell lábalnia, hogy aztán ki-ki megvívja saját harcát a kísértővel. Végső soron önmagával. Ugyanis a hedonizmus, a bírvágy és gőg valamennyiünk gyönge pontja. Önmegtagadásainkkal mintegy elébe megyünk a kísértőnek. És egyszer véget ér a karnevál - az állarcok lehullnak, a díszletek leomlanak. S ha nincs mögötte tartás, jön a keserű kiábrándultság. Nem szabad eddig eljutni! Ki kell mondani időben: „Takarodj, sátán!” Mert a sátán tombol és támad. Nem véletlenül, hiszen most dől el, hogy az ember végleg elbukik vagy új életet kezdve ismét talpra állhat.
Induljunk benső pusztánk csöndjébe, vívja meg ki-ki saját harcát a kísértővel! Minden egyes győzelem után jobb lehet a világ…
Ha következetesen indulunk el az önmegtagadás nagyböjti útján, negyven nappal később a világ egy másik arcát fogja előttünk feltárni. A tövisek közt megláthatjuk a rózsát, a nyüzsgő világban pedig akár az angyalokat is tetten érhetjük…