„Lélek az Isten: akik imádják, lélekben és igazságban kell imádniuk.” (Jn.4/24.)
Azt mondják a hozzáértők, hogy a világot rettegésben tartó járvány, alapos kézmosással és néhány egyszerű szabály betartásával megállítható (lenne). Fegyelmezettség, önmérséklet, lemondás, szabálykövetés… Bár önként nem vállaltuk, most a koronavírus kényszeríti ránk a böjti visszafogottságot, megfontoltságot az önvizsgálatra kész lelkületet… Itt nem lehet mellébeszélni, úgy tenni, mintha, mert különben keserves árat fizetünk. Most nincs helye a könnyelmű hősködésnek, ahogy a túlzó pánikkeltésnek sem.
            Nagyböjt a befele fordulás lélekvizsgáló ideje. Isten igazságainak, a velünk és körülöttünk történt események közötti összefüggések meglátásának az ideje. Hogy ne csak a saját igazunkat tartsuk szem előtt…
            Isten Lelke meggyógyítja az embert, Igazsága pedig képes megtisztítani a világot a bűntől és a romlottságtól.Mindennek azonban feltétele, hogy előbb az egyes ember „tegye helyére” a fejében és a lelkében a dolgokat. Rá kell döbbennie, hogy ki az, akit valóban imádnia lehet, és kell; ki az, akire a lelkét bízhatja...
A felismerés lehetőségével bárkit megajándékozhat Isten. Ennek találjuk szép példáját a János-evangéliumban, amikor elolvassuk Jézus és a szamariai asszony beszélgetésének leírását. A zsidók által lenézett és pogánynak tartott szamariai asszony nem próbálja meg magát „jobb színben” feltüntetni. Őszintesége és szívének nyitottsága által beszélgetőtársában felismeri a Messiást. Tanúsága – hogy Isten sohasem „írja le” az embert, szeretete bármikor utolérheti - másokat is Jézushoz vezetett… (Vö.Jn.4/1-42.)
Lélekből él az ember, ám ha lelkében nincs rend, ha már deformálta a világ, ugyan mivé fajulhat sorsa? Vajon milyen igazsága lehet? Többen meg vannak róla győződve, hogy kifogástalan emberek, miközben egészen másként ítélik meg őket azok, akik a közvetlen környezetükben élnek…
            Lélek és igazság – e kettő összhangja biztosítja azt a belső harmóniát, mely Isten és ember előtt is hitelt érdemel.            Lélek és igazság – sokszor igyekszik e kettő közé tolakodni az emberi kicsinyesség…
            Fegyelmezettség, önmérséklet, lemondás, szabálykövetés…- sorsunk jobbra fordításának záloga.