„Hagyjátok, hadd nőjön föl mindkettő az aratásig.” (Mt.13/30.)
A gazda jó magot vetett a földjébe. Ám nem sokkal később ellensége konkolyt szórt a vetésbe. Szárba szökött a kalász, de néhány nappal később felütötte fejét a konkoly is. A szolgák felajánlották, hogy kigyomlálják a vetést. A gazda azonban nem engedte, nehogy a konkollyal együtt kitépjék a búzát is. „Hagyjátok, hadd nőjön föl mindkettő az aratásig. Akkor majd megmondom az aratóknak: Előbb a konkolyt szedjétek össze és kössétek kévébe, hogy tűzre kerüljön, a búzát pedig gyűjtsétek csűrömbe.” (Vö.Mt.13/24-30.)
A mindennapi események gyors egymásutánja egyre nagyobb türelmetlenséget erőltet ránk. Nincs időnk, de nem is igazán akarunk mindig a dolgok mögé látni, ezért különösebb megfontolás nélkül hozzuk meg állásfoglalásainkat. Aztán pillanatnyi nekibuzdulásaink vagy indulataink következményeként futunk életünk zsákutcáiba. Közben pedig egymásra is könnyen kitűzzük a skarlátbetűt…
            Jó és rossz együtt van jelen a világban, a negatív történéseket életünkből sem tudjuk mindig kiküszöbölni. Néha ugyan értetlenül és méltatlankodva tapasztaljuk, hogy Isten megengedi a rosszat. Szerencsénkre azonban végtelenül irgalmas a mi Gazdánk: időt és teret ad a növekedésre. Nagy bajban lennénk, ha minden egyes cselekedetünk után megsuhintaná felettünk az igazság pallosát…
Vajon hányszor fordult elő, hogy legnagyobb igyekezetünk ellenére sem úgy alakultak dolgaink, ahogyan azt teljes jószándékkal elképzeltük? Hányszor éreztük, hogy minden becsületes munkánk kevésnek, hatástalannak bizonyul, mert valaki újra és újra a békétlenség konkolyával mérgezi vetésünket? 
            Isten nemcsak jó gazda, hanem kiváló pedagógus is. Ismételt botlásai után sem skatulyázza be az embert. Nem az egyes cselekedeteket tükrében, hanem az egész tekintetében teszi mérlegre földi életünket. Ezért fontos, hogy mindig legyen – megfelelő hosszúságú - út a cél előtt, hogy a megérkezésre alkalmassá válhasson, fölkészülhessen az ember; hogy hibái felismerése és beismerése után ismét esélyt kaphasson. Az Égi Gazda szántóföldje olyan csodálatos mező, ahol még az is megtörténhet, hogy a gonosz által megrontott magvetés végül aranyló búzakalászként fordul termőre…