„Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye föl keresztjét és kövessen engem.” (Mt.16/24b.)
Hiába a déli órákban megtapasztalható hőség, bizony szedelődzködik a nyár: már rövidebbek a nap sugarai – hamarabb jön az este, viszont megesik, hogy a reggelek hűvös, párás felhőkben úsznak. Augusztus utolsó napjai figyelmeztetnek: küszöbön az ősz – kezdődik az iskola. Sok helyen száll ég felé a fohász: Veni Sancte Spiritus  (jöjj Szentlélek Isten), hogy szeptember első napján – kedden reggel – reménnyel és jó szándékkal meginduljon a diákok hadának „zarándoklata” az iskolák felé…
            Zarándoklat az egész életünk, hiszen a hívő ember, zsenge gyermek szívvel vagy őszülő halántékkal – ha néha meg is torpan –, egyaránt Jézusa után igyekszik. A kellemes kora őszi napsütésben, szívesebben lépdelünk az úton, ahol a tiszta kék ég alatt, hűvös fák árnyékában nem nyomja vállunkat súlyos teher, mint a hideg esővel támadó novemberi szélben. Olyankor bizony a sokszorosára nő „hátizsákunk” terhe.
            Tanít bennünket Jézus. Példájával buzdít, hiszen előttünk jár. Igyekszünk jó tanítványok lenni. Mindegyikünknek van saját elképzelése útról és tanítványságról egyaránt. Amíg azonban csak a saját fejünk után megyünk (s az első nehézségek láttán elhajítjuk „táskánkat”, könnyebb utat, kényelmesebb iskolát keresve), valójában saját önzésünket szolgáljuk, nem leszünk többek. Nem véletlenül kéri Jézus, hogy aki nyomába bátorodik, tagadja meg magát, sőt, vegye föl keresztjét és úgy kövesse. Minden egyes nap csak önmagát legyőzve kerülhet közelebb Mesteréhez az ember.
            Jézus igen, kereszt nem – szól sokak „modern” hitvallása – mintha azt mondanák, iskola igen, tanulás nem…
            A mai nap végét sem látjuk, s nem tudjuk, mit hoz a holnap. Bizony szükségünk van a „fönti segítségre”. Mi mást kívánhatnánk, legyenek olyan pedagógusaink, hogy példájuk nyomán szárnyra kapjanak a tanítványok; s legyenek tanítványok, akik mögött szüleik az első nevelők, hogy a tisztességet, becsületet, isten- és emberszeretetet már otthonról hozzák, s napról napra növekedjenek benne, gyakorolják. Szentlélek jöjj, hogy hűséggel járjunk Tanítónk nyomában…