„Új tanítás, mely akkora hatalommal rendelkezik, hogy még a tisztátalan lelkeknek is parancsol, s engedelmeskednek neki.” (Mk.1/27.)
Miért engedi az Isten? – szakad fel lelkünkből fájdalmasan a kérdés egy-egy szomorú esemény, értelmetlennek tűnő tragédia vagy éppen a koronavírus kapcsán. A tudományos okoskodás máig nem tud mit kezdeni a szenvedés, a rossz problémájával. Ezzel a kérdéssel Jézus is találkozott. Ha nem is mindig szavakkal, de tetteivel, életpéldáján keresztül rámutatott: a létünket megkeserítő rossz a gonoszságban, a sátán művében keresendő. A világ eseményeiben a mai napig sokszor szerephez jut - ez a mesék világába degradált, ám nagyon is létező valóság -, mint az Isten elleni lázadás, elindítója vagy szítója.
            Az evangéliumok tanúsága szerint, Jézus több alkalommal is szembesült a gonosz jellemet romboló, személyiséget torzító erejével. Amikor a kafarnaumi zsinagógában tanított, a sátán arra indította az egyik embert, hogy Jézus ellen lázítson. Jézus parancsára azonban a „tisztátalan lélek”, bár „ide-oda rángatta”, nagy kiabálás közt kiment belőle.  Korábban erre egyik tanító és tanítás sem volt képes. (Vö.Mk.1/21-28.)
            Sajnos a „tisztátalan lélek” ma is „ide-oda rángatja” az embert. Carlo Carretto találóan írja a következő gondolatokat: „Isten azzal figyelmezteti az embert bűneire, hogy magával a sátánnal botoztatja meg. Ő pedig mestere ennek a ’szakmának’. Halálos eszközeivel elszabadítja a poklot, így állít meg utunkon. Ha ínyencek vagyunk, tönkreteszi májunkat. Ha rablók, gondoskodik a börtönökről. Ha fényűző életmódot folytatunk, fájdalmat küld reánk. Ha önző életet élünk, kipusztítja bennünk a szeretetet. Háborút akartok? Ő majd gondoskodik róla. Azt kell mondanunk, hogy talán Isten maga rakta ránk ezt a ’rühöt’, hogy otthon maradjunk Urunk házában.” Valóban megfontolásra érdemesek ezek a sorok még akkor is, ha mi sem tudunk kielégítő választ adni a rossz problémájára.
            A világban megfigyelhető negatív folyamatok, a kegyetlen tragédiák könyörtelenül figyelmeztetnek: rossz úton járunk! Mint hatalmas felkiáltójelek, a szomorú történések igyekeznek az értelmetlen züllés, pusztulás sugárútjáról visszafordítani bennünket. Eljut (többek szerint, már el is jutott) a történelem abba a sötét zsákutcába, ahonnét csak Isten kegyelme képes visszafordítani. A sötétség hatalmát csak Krisztus isteni tanítása képes megtörni...