Gyakran megelégszünk a dolgok felszínes ismeretével. Előfordul, hogy ezekre a felszínes ismeretekre alapozva fogalmazunk meg sommás véleményt személyekkel, történésekkel kapcsolatban. Sokszor csupán a külsőségek alapján ítélkezünk, miközben megvagyunk győződve saját „tökéletességünkről”. Így lehetünk „hívségünkkel”, azaz vallásgyakorlásunkkal is…
            A Jézuskorabeli vallási törvények túlszabályozták a hívők mindennapjait. Abban az időben a hitet többen azonosították az előírásoknak való puszta megfeleléssel. Izrael társadalmának törvénytudó farizeusai jártak élen a betűszerinti értelmezésben. Kínosan ügyeltek a legapróbb részletekre is, ugyanakkor nem véletlenül azonosította legtöbbjük vallásosságát Jézus a merő képmutatással. Ugyanis az ősök vallási hagyományának ápolása közben éppen a lényeg, a cselekvő Isten- és emberszeretet veszett el. Az élet minden területén tapasztalható volt ez kétszínű mesterkéltség. Jézus ezzel szemben „felszabadította” tanítványait az effajta lélektelen, csupán a külsőségeknek megfelelni akaró „vallásosság” alól. Amikor egy alkalommal – többek között – a rituális kézmosást hiányolták az apostolok gyakorlatából a farizeusok, Jézus így válaszolt nekik: „Ti képmutatók, találóan jövendölt rólatok Izaiás: „Ez a nép ajkával tisztel engem, de szíve távol marad tőlem. Hamisan tisztelnek engem, tanításuk csak emberi parancs.” (Vö.Mk.7/5-10.)
Személyes és társadalmi problémáink szorításában, ha elolvassuk az evangéliumi szakaszt, rá kell eszmélnünk, hogy sok tekintetben korunk keresztény vallásossága is a farizeusi szintre süllyedt. Úgy teszünk, mintha minden rendben lenne, mosolygunk, hogy takarjuk vérző sebeinket vagy éppen kiábrándultságunkat, ürességünket. Könnyen tartalom nélkülivé válhatnak szavaink és cselekedeteink, bárhogyan is igyekezzünk betartani a különböző szabályokat, előírásokat.
A hívő ember identitása azonban nemcsak abban mutatkozik meg, hogy hetente egyszer, illetve alkalmanként zarándoklatra indulva „megmutassa” magát, sokkal inkább fokmérője, szűkebb életterében ebből mit valósít meg, általa mennyivel gazdagodik környezete a fáradt hétköznapok során…