„Vigyázzatok, hogy valaki félre ne vezessen titeket. Sokan jönnek majd az én nevemben... Ne menjetek utánuk!” (Lk.21/8.)
Nem csitul a háború, a békének pedig a legcsekélyebb jelét sem látjuk. A politikusok béketörekvéseiről sem hallunk, annál többet a különböző, életünket egyre inkább ellehetetlenítő szankciókról. Mintha a (nyugati) világ a tartós háborúra rendezkedne be. Erre csak az lehet a magyarázat, hogy valakinek/valakiknek érdeke fűződik a fegyveres konfliktus fenntartásához. Nem nehéz kitalálni, hogy komoly „profitérdekeltség” húzódhat a háttérben... De egyre szaporodnak az ideológiai és vallási alapú nézeteltérések is. Világszerte változatlanul folyik a keresztényüldözés és sokhelyütt a természet erőivel is ádáz küzdelmet kell vívnia az embernek. Mindeközben a hazai közéletet változatlanul átjárja a politikai rivalizálás, illetve a hatalomra igyekvő, szemfényvesztő ármánykodás…
Bizony nem lett könnyeb az életünk az elmúlt időszakban sem. A jelen történései elszomorító jövőképpel kecsegtetnek.
Mintha a szemünk előtt elevenednének meg a Lukács-evangélium apokaliptikus sorai: „Jönnek napok, amikor mindabból, amit láttok, kő kövön nem marad, amit le ne rombolnának.” „Nemzet nemzet ellen és ország ország ellen támad. Nagy földrengés lesz itt is, ott is, éhínség és dögvész.” (21/6.11.) Jézus azonban megnyugtat és óva int: „Vigyázzatok, hogy valaki félre ne vezessen titeket. Sokan jönnek majd az én nevemben és azt mondják: Én vagyok, és: Eljött az idő. Ne menjetek utánuk! Amikor háborúról és lázadásokról hallotok, ne rémüldözzetek. Ennek előbb mind meg kell történnie, de ezzel még nem lesz itt a vég.” (21/8-9.) Bár szomorú és kiábrándító történések zajlanak körülöttünk, többen egészen mást mutatnak magukból, mint amik és igyekeznek mindent megtenni, hogy (félre)vezessék embertársaikat.
Jézus éberségre intő szava ma éppen olyan aktuális, mint volt kétezer évvel ezelőtt. Ugyanakkor a kor kihívás és egyben alkalom a tanúságtevésre (is). Életünk döntések sorozata, hiszen – akaratlanul is - naponta állást foglalunk. Ezért egyáltalán nem mindegy, hogy meggyőződésünk kialakításakor kinek a példáját követjük, kire hallgatunk…