„Az Úr veled van!” (Lk.1/28b.)
A „negyedik nyári hónap” után határozott léptekkel lopakodik az ősz. Igyekszik behozni a lombokat színező október, amit elvett tőle a nyárhoz pártoló szeptember. Jólesnek a napfényben fürdő, késő nyarat idéző déli órák, ám egyre korábban köszönt ránk az alkony, s egyre hűvősebben érkeznek a hideg párában úszó hajnalok… (Csak reménykedhetünk, hogy a leghidegebb évszak nem vesz példát a nyártól, s nem lopja meg az őszt, így még egy ideig csodálhatjuk szépségeit.)
Az erdők, mezők színpompás öltözetét látva, a szívet melengető, lelket simogató harmónia juthat eszünkbe. Ami talán már régen megszökött hétköznapjainkból, most a természetben járva gyógyító módon köszön ránk vissza. Máig egyedülálló módon élte meg ezt a harmóniát, a teremtett világ szerelmese – a hétközepén ünnepelt – Assisi Szent Ferenc. Csodálatos Naphimnuszát olvasva ma is megrendül az ember. Az élet nagy körforgása harmóniába békíti a világot, mely végül az öröklétbe simul…
Isten és az ember közötti leghitelesebb közvetítő az Istenszülő Mária, aki szombaton a Rózsafüzér Királynéjaként, vasárnap pedig Magyarok Nagyasszonyaként teríti ránk égszínkék palástját, hogy rendületlenül óvja nemzetét.
„Üdvözlégy, kegyelemmel teljes! Az Úr veled van” – köszöntötte az angyal Máriát, de Szent István óta, évszázadokon át így szólította meg a magyar is égi „fejedelemasszonyát”. Ahogyan régen, ma is magyarok Nagyasszonyának hite, példája és pártfogása jelenti számunkra a boldogabb jövőt. Nemzeti tragédiánk azonban, hogy erősen megfogyatkozott a hitünk. Nem hiszünk! Sem egymásban, sem magunkban, de legfőképpen nem hiszünk Istenben.
Október szentjei a teremtett világ szépségére, egy emberibb élet lehetőségére hívják fel a figyelmünket, miközben töretlenül közvetítik felénk a jézusi tanítást és az irgalmas Isten meghívását. Az Úr velünk van! Égi Királynőnk nem szűnő szeretettel tekint le ránk és jár közben értünk. Ahogy a teremtett világ őszi harmóniája békés nyugalommal ajándékozza meg az embert, úgy kíván elvezetni bennünket is egy kegyelemmel teljes(ebb), szebb jövő felé…